Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 10 (119. szám) - A vízi közlekedésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - ATYÁNSZKY GYÖRGY (FKGP):
458 arra látnánk egy csomagot? Vagy mondjuk ki, hogy nem kívánjuk, a hazai közlekedéspolitikában vagy a hazai közlekedéspolitika jövőjében a maga konkrétságában már nem szerepel például a személyszállítás vízi formája. Ezt ki lehet mondani, csak akkor látnunk kellene ezt a fajta víziót, és utána nem keresnénk ebben a törvényben, mert ebben a törvényben nincs benne. S ha ebből a törvényből kell leszűrnünk, akkor a hazai személyhajózás, a hazai részvételű személyszállítás vagy ár ufuvarozás a hajózás területén meg fog szűnni. Fontos kérdés az, hogy megfogalmazzuke legalább úgy, mint a vasúttal vagy a közúttal szemben, hogy vane valami állami szolgáltatási igény mint az állam és a vasút közötti szerződés, és vane az államnak ezek után egy finanszírozási szerepvállalása vagy nincs. Azt mondjuk, hogy nincs, a magyar állam nem kíván közszolgáltatást "megrendelni" a magyar hajózás területén, és akkor természetesen nem kívánja ezt finanszírozni sem. A hazai kikötők ügye. A légi forgalom és a vasúti forgalom vagy a kombinált terminálok területén is látjuk, hogy egyre inkább megjelenik, hogy ezek a kikötők logisztikai központok, ahol megjelenik más ágazatok tőkéje, és együttesen szerepel. Vajon ez az anyag megnyitjae ezt a logisztikai köz pontú, tehát több ágazatot egyesítő szemléletet, vagy pedig a hajókikötők azok hajókikötők, hajózási hatósággal, vízi közlekedési előírásokkal? Vagy tudomásul vesszük, hogy ez ma már vasút, kamionforgalom, kamionterminál, adott esetben akár raktár, előfel dolgozás, ipari park, logisztikai központ? Szerepele ebben az anyagban egy ilyen jövőkép? Azt kell mondanom, hogy ha nem láthatjuk a kormány anyagát, vízióját, csak ebből a törvénytervezetből kell leszűrnünk, akkor ez bizony inkább a századforduló vízikik ötőrendszere vagy még annál is korszerűtlenebb, de semmiképpen nem a mai kikötők. Végül még egyszer kiemelném a piaci szereplők, az állam és a privát szféra szerepét a jövő vízi közlekedésében. Valahogy azt várná az ember - ha ebből kell kiolvasni, akkor nagyon nehéz , hogy legyen mellette egy anyag, amelyből láthatnánk azt a víziót, hogy megcélozza a kormányzat, hogy melyik az a szegmense a vízi közlekedésnek, ahol az állam jelen van és jelen kíván maradni, melyik az a szegmense, ahol inkább a privát szf érának kíván teret adni, és ebben a privát szférában megnevezi azokat az eszközöket, koncessziót, versenyt, versenyjogszabályokat, amelyek alapján élénkíteni lehetne a hazai piacot. Azt hiszem, azt gondolom és remélem, hogy a kormánynak van a vízi közleked éssel kapcsolatosan jövőképe. Azt remélem, hogy van jövőképe arról, hogy Magyarországnak mi legyen a szerepe a nemzetközi és a hazai áru- és személyszállításban a vízi közlekedés területén, és sajnálom, hogy ez ebből a törvényjavaslatból nem derül ki. Kösz önöm szépen. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, kíváne még valaki felszólalni. (Nem érkezik jelzés.) Jelentkezőt nem látok. Az általános vitát elnapolom, folytatására következő ülésünkön... (Atyánszky György: Én jelentkeztem!) Az lehet, hogy jelentkezett, csak a gombot elfelejtette képviselőtársam megnyomni. (Atyánszky György: Megnyomtam!) De a jelzés itt nálam nem jelent meg. Továbbra sincs egyetlen jelzés sem a képernyőmön. (Kovács Kálmán Atyánszky Györgyhöz: Ki kell választan i! Nem elég megnyomni!) Atyánszky képviselő úr gépét legyen kedves bekapcsolni! Atyánszky urat illeti a szó. Képviselő úr, működik a mikrofonja! ATYÁNSZKY GYÖRGY (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Örömmel üdvözöltem, elnök úr, miniszter úr, mindazt, amit b eterjesztettek, de most furcsa hallani azoknak a szájából, hogy minek kellene történni, akik nem tettek semmit az elmúlt években. Itt óriási lemaradás van, hiszen én víz mellett lakom, Baján, és emlékszem arra az időre, amikor a kofahajók működtek, és nagy on olcsóvá tudtuk tenni az ott megtermelt árukat, azoknak a felszállítását a fővárosba. Ettől függetlenül én a beszédemben utaltam
