Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 10 (119. szám) - A vízi közlekedésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KOVÁCS KÁLMÁN, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
449 vízi szállítás beállításáv al szintén rendkívül fontos. Nagyon fontos odafigyelnünk a turizmusra, a vízi turizmusra, a vízi sport adta lehetőségekre. Tehát mindezeken keresztül módosító indítványok elkészítésével és beadásával támogatja a Független Kisgazdapárt a vízi közlekedésrő l szóló törvényt; de szeretnénk hangsúlyozni azt, hogy az európai uniós csatlakozás jegyében, a jogharmonizáció keretében egyeztetve, támogatja a Független Kisgazdapárt ezeket a kérdéseket, a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz és az FKGP soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Kovács Kálmán, az SZDSZ képviselője következik. Megadom a szót a képviselő úrnak. KOVÁCS KÁLMÁN , az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! K épviselőtársaim! Sokféleképpen kezdhetném a mai hozzászólást, de leginkább azzal a gondolattal nyitnék, ami talán meglepő, hogy sajnos, mire elénk került, mire tárgyalhatjuk a vízi közlekedésről szóló törvényjavaslatot, addigra például a magyar tengeri haj ópark utolsó elemét is éppen értékesítjük. Ennek a tükrében, tehát tulajdonképpen egy ellentmondásos helyzet tükrében kell áttekintenünk, meddig jutottunk, és milyen lehetőség van a magyar hajózás, vízi közlekedés jövője, fejlesztése szempontjából. Előttem van a százéves magyar állami hajózás kiadványa, amely 1995ben jelent meg, hiszen 1895től, a Mahart hajózási vállalat létrejöttétől számítjuk a magyar hajózást, és ebben bizony az áll, az az optimista előretekintés a jövőt illetően, hogy a mérleg másik o ldala az lenne, hogy egy nemzet gazdasága ezt a soksok szempontból kedvező szállítási, közlekedési lehetőséget milyen mértékben ösztönzi, segíti, nem utolsósorban számításba veszie távolabbi terveiben. Bőven voltak erre jó példák e száz év során, kevésbé az ellenkezőjére, és ha semmi mást, de ez utóbbit fogadjuk el 1895 üzeneteképpen. Remélem, hogy ez a törvényjavaslat és annak módosításai révén egy ennél hatékonyabb javaslat elő fogja segíteni a magyar és általában az európai vízi közlekedést. A vízi köz lekedés jelenleg a többször módosított 1973. évi 6. számú törvényerejű rendelet szabályozása által szabályozott, és ezt a rendeletet természetesen több törvényerejű rendelettel a későbbiekben módosítottuk. Az elmúlt 70 évben tulajdonképpen két jelentős tör vény született ebben a kategóriában; csak megemlíteném, hogy ezek a törvények 1934ben születtek, és mindegyik a magyar hajózási vállalat és a magyar hajózás pozitív diszkriminációját jelentette. Nyilván az akkori jogi környezetben erre több lehetőség volt , de végül is a fejlesztést és a magyar tengerhajózási vállalat kedvezményeit, előjogait, kedvezményezett helyzetét kívánta biztosítani. Ami előttünk van törvénytervezet, az sokban változott az elmúlt évek során, tulajdonképpen 23 évenként jelentősen átal akult. A mostani tervezet késedelmi okai közül azért szeretnék egypárat megemlíteni, nem a beterjesztők védelmében, csak a történelmi hűség kedvéért. Az egyik: az európai piacliberalizáció és ugyanakkor bizonyos piacvédelmi rendelkezések, jogszabályok megm aradása mintegy hagyomány az európai vízi közlekedésben, ez a bizonyos mannheimi egyezmény, amely a nem rajnai országokra vonatkozóan egy negatív diszkriminációt tartalmaz, és ezt még egy uniós liberalizáció sem tudta mind a mai napig kellő mértékben felol dani. Tehát kettősség van a vízi közlekedés liberalizációja területén, a jogalkotásban, magában az Unióban is. A másik: a belvízi közforgalmú kikötők tulajdonlása és működtetése vonatkozásában a hazai jogszabályrendszerben és a hazai jogalkotásban volt egy igen súlyos ellentmondás, amellyel kapcsolatban a Ptk. módosítása, majd a koncessziós törvény után végül is egy öt évig tartó jogvita következett be, volt ebben bírósági, sőt alkotmánybírósági állásfoglalás is. Tehát azt gondolom, hogy ennek a jogi értelm ezési procedúrának az elhúzódása is okozhatta, hogy a törvény késedelmeskedett. A harmadik nagy csomag, és ebben a harmadikban is jelentős igények és ellentmondások húzódnak meg, az állam szerepvállalása, különösen a közcélú vízi közlekedés, ezen belül a s zemélyszállítás vonatkozásában. Sajnos, ezek a szabályozási anomáliák és ezek a belső viták
