Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 10 (119. szám) - A vízi közlekedésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - FRITZ PÉTER, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
443 részesül. A meglévő közlekedési infrastruktúrahálózatot tekintve a vízi közlekedés, a vízi út még számottevő kapacitástartalékokkal rendelkezik. Többen szóltak a környezetbarát fuvar ozási módról: energiafelhasználása, levegőszennyezése töredéke más fuvarozási módoknak, a zajártalma pedig minimális; mérsékli a közúti infrastruktúra terhelését, a közlekedés zsúfoltságát, és enyhíti a balesetveszélyt. Tisztelt Ház! A nagy tolóhajókkal vé gzett személy- és teherhajózás számára rendelkezésre álló vízi utakat, a tavi hajózás lehetőségét, a sporthajózás, a vízi turizmus számára alkalmas vízi utakat együttesen számba véve, összesen 2170 kilométer vízi út áll rendelkezésre. Ezek közül kiemelten fontos a turizmus szempontjából és más szempontból is a Duna, a Balaton és a Fertőtó. Szeretnénk, ha a területfejlesztési programok során, az előbb említett vízi utakon túlmenően a Tiszán is beindulhatna a torkollattól Szegedig a 2,5 méter merülésű hajók forgalma, a Csongrád és Kisköre közötti szakasz azonban csupán 1,52 méter közötti merüléssel hajózható. Programjaink során figyelemmel leszünk, és ez a törvénytervezet lehetőséget biztosít arra, hogy az európai kikötői normatívák szerint működő mai három kikötőn - Csepel, Dunaújváros és Baja, amelyeket valódi kikötőknek nevezhetünk - túlmenően Szegeden egy félbemaradt kikötői fejlesztés folytatódjék, és összehangolódjék az agrártárca, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium és más minisztériumok fejlesztési programja. Tisztelt Ház! A magyar folyami hajópark jelenlegi 350 ezer tonna hordképességű kapacitást reprezentál, amely jelentős mértékben a dunai hajótérnek... - 400600 tonnáig terjedő hordképességű hajókról van szó, annak az egyharmada azon ban rövid távú forgalomra alkalmas. Szükséges, hogy a következő évek stratégiai fejlesztésénél a DunaRajnaMajnacsatorna vízi hajózási lehetőségét nagyobb mértékben használjuk ki, és a folyami fuvarpiacban a hazai hajózás gyenge kínálati pozícióját meger ősítsük. Ezeket más törvényekben, költségvetésben és stratégiában biztosítanunk kell. Tisztelt Ház! A nagy fontosságú, európai uniós csatlakozásunk szempontjából megalapozó, vízi közlekedésről szóló törvényjavaslat általános vitája kapcsán néhány kiegészít ő módosító javaslat is megfogalmazódott. A FideszMagyar Polgári Párt elsősorban az uniós csatlakozást, a környezetvédelmi állapot javítását, fejlesztését, az érdekek összehangolását és a regionális politika megjelenítését kívánja módosító javaslataival e törvénytervezetnél érvényre juttatni. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Fritz Péter úr, az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka. Megadom a szót. FRITZ PÉTER , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Kedves Képviselőtársaim! A vízi közlekedésről szóló T/2066. számú törvényjavaslat rendeltetése, hogy felváltsa a több mint negyedszázada hatályos, a hajózásról szóló 1973. évi VI. számú törvényt. (12.40) Úgy ítéljük meg, hogy ez a tö rvény - módosítása és kiegészítése ellenére - a hajózásról szóló törvényrendelet helyett nem felel meg. Tehát ennek a törvénynek a helyébe a kor követelményeit szolgáló, az európai joggal harmonizáló, ugyanakkor a magyar hajózás fennmaradását és fejlődését is biztosító törvényi szintű szabályozásnak kell lépnie. Ennyiben üdvözölni tudjuk a törvényjavaslatot. A jelenlegi állapotában azonban úgy ítéljük meg a vízi közlekedésről szóló törvény tervezetét, hogy az elmondott követelményeknek nem felel meg. Úgy go ndoljuk, hogy szükség van egy korszerű, a magyar valóságnak és az európai uniós előírásoknak is megfelelő törvényre. De ha ez így van, akkor miért nem ilyen törvény készül? Ha ez így van, akkor ez az ágazat a többi közlekedési ágazathoz hasonlóan miért nem nyeri el az őt megillető helyet a közlekedési ágazatok sorában? Ha
