Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 10 (119. szám) - Az ülésnap megnyitása - A növényvédelemről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. SÁRINGER GYULA (Fidesz):
427 A gyakorlati növényvédelem egy olyan problémáját szeretném kiemelni a továbbiakban, amely ráirányítja a figyelmet a törvényjavaslat egy hiányosságára is. Felhasználói tapasztalatok és a laboratóriumi vizsgálatok is egyaránt bizonyítják, hogy az alkalmazott növényvédő szerek alacsony hatékonysága vagy hatástalan volta nem egy esetben azok beltartalmi értékének változására vezethetők vissza. Ez a megengedhetetlen tény nemegyszer arra kényszeríti a felhasználót, hogy az előírt dózist növelje a védekező hatás, a gazdasági eredmény elérése érdekében. Nem gondol arra, hogy tettével milyen egészségkárosodást idézhet elő. Megjegyzem, hogy a II. és III. kategóriában szereplő szerek gyakran erősebb mérget tartalmaznak, mint a szigorú f elhasználású I. kategóriába tartozók. Ez a kedvezőtlen gyakorlat a forgalomban lévő szerek szigorú és gyakoribb vizsgálatával megelőzhető. Ami már elhangzott, elsősorban anyagi kérdés. Ezt a befektetést azonban a gazdák és a fogyasztók, tehát mindannyiunk érdekében meg kell tenni. Rá kell kényszeríteni a gyártókat gyártmányaik fokozott minőségellenőrzésére, a gyártási fegyelem javítására. Ki kell tudni szűrni a kereskedelemből a hamisított szereket. A szerek jelentős drágulásával sajnos növekszik e rendkív ül kedvezőtlen gyakorlat. Tudatformálással el kell érni, hogy a gazdák ne vásároljanak feketén forgalmazott növényvédő szert. Megítélésem szerint a törvény 31. §a is tartalmaz ellentmondást. Ez abból fakad, hogy a (4) bekezdés a szaktanácsadást növényvédő szerrel végzett szolgáltatásnak minősíti. A (3) bekezdés pedig előírja, hogy a növényvédő szerrel kapcsolatos szolgáltatást csak az végezheti, aki növényvédőszervásárlásra jogosító engedéllyel, képzettséggel rendelkezik és a szerek tárolásához szükséges feltételekkel is. A 95/1999. (XI.5.) FVMrendelet szerint azonban szaktanácsadó csak az lehet, aki nem folytat kereskedelmi és ügynöki tevékenységet, így nem rendelkezhet áruval, így raktárral sem szükséges rendelkeznie. Ezt az ellentmondást véleményem sze rint fel kell oldani. Végül szeretném nyomatékosabbá tenni az integrált növényvédelmi rendszerek és technológiák fontosságát, melyet ugyan megemlít a tervezet, de megítélésem szerint jelentősége alatt kezel. Ebben a törvényben kellene garantálni azt, hogy a támogatási rendeletek preferálják ennek elterjedését, a gyakorlati alkalmazását. A gyümölcstelepítések támogatásánál már ma is gyakorlat ennek külön támogatása, de szükségesnek tartom, hogy más kertészeti és szántóföldi kultúráknál is történjen meg ennek preferálása. Közegészségügyi állapotunk javítása, egészségünk megőrzése ezt megköveteli. A törvényjavaslatot módosításokkal magam is elfogadásra ajánlom. Köszönöm a szót. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm, képviselő úr. Hozzászó lásra következik Sáringer Gyula képviselő úr, a Fidesz képviselőcsoportjából; őt követi majd Godó Lajos képviselő úr; és azt követően Dán János képviselő úr következik sorrendben. Öné a szó, képviselő úr. DR. SÁRINGER GYULA (Fidesz) : Tisztelt Elnök Asszony ! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Jövőre lesz ötven éve, hogy növényvédelmi rovartannal foglalkozom. Sok száz növényvédelmi szakmérnök képzésében vettem részt különböző hazai és külföldi egyetemeken. (11.20) Erre hivatkozva engedtessék meg, hogy néhány gondolatomat a növényvédelemmel kapcsolatban elmondjam. Kezdem azzal, hogy a növényvédelem veszélyes tevékenység. Ugyanis a növényvédő szerek mérgek. Felhasználásuk speciális szaktudást igényel. Ha avatatlan kezekbe kerül, amire már sok példa volt az elmúlt időszakban, az emberek és állatok egészsége veszélybe kerül, nem beszélve a
