Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 10 (119. szám) - Az ülésnap megnyitása - A növényvédelemről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KAPRONCZI MIHÁLY, a MIÉP képviselőcsoportja részéről:
422 Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A T/1955. szám alatt beterjesztett, a növényvédelemről szóló törvénytervezetről kijelenthetjük, hogy jelentős hatású az életünkre, még inkább jelentős utódaink számá ra, a társadalom testi és lelki épségére kiható szabályok megalkotásával foglalkozik. Régi adósság ez, különösen, ha ezen a területen az országban kialakult helyzetet vesszük figyelembe. A rendszerváltoztatás előtti idő kben, amikor az orosz megszállók érdekeinek megfelelően minden eszközzel növelni kellett a termelést, a pártállam erre a célra nem sajnálta a pénzt, agyunkba mosta az ehhez rendelt ideológiát, a magyar mezőgazdaság élen járt a termésnövekményben és az ezze l kapcsolatos kemizációban. Sokak szerint bekövetkezett a magyar csoda. De az is csoda volt, ahogy a '80as évek végére csodálatosan eladósodtunk. Ezután jött a csodák évtizede, amelyet a történelem fog reálisan értékelni. Tehát "a termelés mindenekelőtt!" elv volt a fő cél, emiatt egészen a '80as évek közepéig kevésbé foglalkoztak alaposan a növényvédő szerek engedélyokiratának kiadása során azok káros, hosszú ideig tartó teratogén, mutagén hatásaival. Ma már nem lehet pontosan megállapítani, hányan halta k meg rákban, hány újszülött jött súlyos károsodással a világra, milyen mértékű volt az egészségkárosodás például az Aldrin és a Dieldrin késedelmes betiltása oka. A késedelem oka nyugati betiltásukhoz képest az volt, hogy rendkívüli veszélyességük mellett kiváló talajfertőtlenítő szerek voltak, a hatóanyag nem szívódott fel a növényekbe, így például a szovjet elvtársak egészségét nem veszélyeztette, csak a Rákosi, Gerő, Aczél és társai által fasisztának tartott magyarokét, akik a földön dolgoztak. A történ elmi előzmények figyelembevételével a Magyar Igazság és Élet pártja így még fontosabbnak tartja egy jó növényvédelmi törvény megalkotását. A törvénytervezet részletesen szabályozza a szerek engedélyezésének, felhasználásának feltételeit, ezzel egyetértünk. Amit hiányolunk, az annak a törvényi előírása, hogy csak a legkisebb mértékben mérgező és a legszelektívebb anyagok legyenek engedélyezhetők. Ebben a kérdésben nem lehetünk a nyugati világ elavult növényvédő szereinek bálabutik fogyasztói. Komoly szakembe rektől hallható ugyanis, hogy gyakran előfordul, hogy Nyugaton már nem használt szerek engedélyezésére is sor kerül. Ennek oka lehet a szer hatása mellett annak káros mellékhatása, amelyet a nyugati fél elhallgat, valamint a korrupció mellett oka lehet a n yugatimádat is. Ezért a szerek adaptációjánál, engedélyokiratának kiadásánál célszerű figyelembe venni ezen körülményeket. Komoly hiányossága a tervezetnek, hogy csak keret jellegű, jobb lett volna már a törvényben is rögzíteni az engedélyezhető szerek kat egóriáit legalább az alapvető tudományos jellemzői szerint, mint például mérgező hatás, felhasználási terület, környezetkárosítás, alkalmazhatóság és így a többi. Így meg lehetett volna azt is határozni, hogy milyen szerek nem engedélyezhetők Magyarországo n. Ugyancsak hiányzik a törvényből a felhasználó szakmai ismereteit bizonyító szakképesítések felsorolása, illetve azt is figyelembe szükséges venni, hogy egyes szerekhez nem szükséges külön szakképesítés, csak a kellő munkaóvatosság az alkalmazás során. A z ilyen szerekkel az egyszerű gazdák is megfelelően tudnak dolgozni, ha mégis kárt okoznak például a szomszéd növénykultúráiban, akkor a polgári eljárás szabályai szerint kártérítésre kötelezhetők. Éppen ezért megdöbbentőnek tartjuk azt a hatalmas összegű, 50 ezertől egymillió forintig terjedő bírságot, melyet szakképesítés nélküli személyek kivethetnek, ezzel egy életre tönkretehetik a gazdákat, nem is beszélve arról, hogy egy rossz felfogás szerint az önkormányzat jegyzőjének könnyen érdeke lehet a pénzbe vétel növelése miatt a magas összegű bírság kiszabása, hiszen az önkormányzat bevételét növeli. Más esetben viszont az egymillió forintos büntetés például a multinacionális cégeknél kevés. Egy rendkívüli érdekeltség esetén viszont a gazdák így földönfutóvá tehetők. Meg kellene oldani viszont, hogy a gazdák téli időszakban lakóhelyükön tartalmas, gyakorlati ismereteket nyújtó képzéseken vegyenek részt. Az állami támogatás egyik nagyon hasznos formája lehetne az is, ha az egyes növények speciális növényvédelm i tennivalóit tartalmazó kézikönyvet a gazdák ajándékba megkaphatnák, például a falugazdászokon keresztül. Úgy gondolom, felesleges a japán példára hivatkozni, de az ilyen befektetés nagyon jól megtérül.
