Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 10 (119. szám) - Az ülésnap megnyitása - A növényvédelemről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - CSATÁRI JÓZSEF, az FKGP képviselőcsoportja részéről:
415 A növényvédelem egyik fő feladata a növényi termékek minőségének biztosítása. Elsőrendű követelmény a társadalom minőségi élelmiszerekkel való ellátása egé szséges élelmiszerrel, amely mentes nehézfémektől, növényvédőszermaradéktól, mikrobiális szennyeződésektől és nikotoxinoktól. A nemzetközi versenyben csak ezek az élelmiszerek, takarmányalapanyagok kerülhetnek forgalomba. Az európai uniós tagállamok maas trichti szerződésében is hangsúlyozták, hogy a fogyasztók egészségének védelme kiemelt szerepet játszik, illetve a joganyag kialakításakor már megelőzte az áruk szabad áramlásának elvét. Ezek a követelmények csak úgy biztosíthatók, ha az integrált növényvé delmi eljárások keretében továbbra is használjuk az agrokemikáliákat. A gyakorlat számos növényvédő szert, mintegy 400 hatóanyagot 800 készítmény formájában használ fel. A növényvédő szerek mérgek, mégsem önmagukban jelentenek igazán nagy veszélyt, felelőt len vagy avatatlan kezekben, szakismeret nélküli felhasználásuk járhat beláthatatlan következményekkel a társadalomra, veszélyeztetve az emberek, állatok egészségét és a környezetet. A növényvédő szerek használatának szabályozásában teljesen új elem, hogy az árutermelő gazdaságokban és a növényvédelmi szolgáltatók körében bevezetésre kerül a növényvédő gépek szóróberendezéseinek időszakos felülvizsgálata; hasonló rendszerű lesz ez, mint a gépkocsik úgynevezett zöldkártyás ellenőrzési rendszere. Tekintettel arra, hogy ennek bevezetéséhez szakmai, műszaki, technikai fejlesztésre lesz szükség, az előterjesztett javaslat igen körültekintően a lépcsőzetes bevezetést írja elő. A növényvédő szerek kijuttatására használt eszközök megfelelő technikai színvonala és mű szaki állapota éppúgy szolgálja a környezet- és az egészségvédelmet, mint a növényvédelmi tevékenység hatékonyságának javítását. A törvénytervezet új eleme, hogy 2001től kezdődően elkülönített pénzügyi előirányzatot biztosít a közérdekű védekezések elvégz ésére. A közérdekű védekezés az a jogintézmény, melyet a jelenleg érvényes szabályozás is tartalmaz, de forrás hiányában a növényvédelmi hatóságok, külterületeken a megyei növényvédelmi szolgálat, belterületen az önkormányzat jegyzője nem tudnak alkalmazni . A közérdekű védekezés olyan, a hatóság által elrendelt kényszerintézkedés, amelynek keretében a földtulajdonos, földhasználó által elmulasztott védekezéseket a földtulajdonos, használó költségére végeztetnek el. Ennek segítségével folyamatosan felszámol ható lesz az a gyomtenger, amely az országunkról alkotott képet rontja, és a növényvédelmi hatóság kezében olyan eszköz lesz, melynek segítségével érdemben tud fellépni a járványveszélyhelyzetekben. Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretnék visszatérni egy gon dolat erejéig a törvényjavaslat szankcionáló rendelkezéseire is. Valamennyiünk számára közismert az a környezeti állapot, ami a parlag földterületeket, helyenként mezőgazdaságilag művelt területeket, azok környékét - utak, belterületek - jellemzi; gondolok az általános gyomosodásra éppúgy, mint az egyéb növényvédelmi munkák elmulasztására. Közismert az is, hogy például a növényvédő szer szabályozatlan használatából eredő károkozásokat csak hatósági figyelmeztetés vagy gyakran jelképesnek tekinthető büntetés követ. Ezért e törvény létrehozásával a növényvédelmi bírság reményeink szerint hatékonyabb eszköz lesz a növényvédelmi hatóság kezében, mint az eddigi szabálysértési eljárási lehetőség. Szeretném azonban felhívni a növényvédelmi szakigazgatás köztisztvis előinek figyelmét arra, hogy a növényvédelmi hatóság továbbra is elsőrendű szolgáltató hatóságként a mezőgazdasági termelést és a termelőt segítő hatóságként szeretné ellátni feladatát, amely hatóság azonban, amikor erre szükség van, keményen fel tud lépni . Éppen ezért nem formális elemnek tartjuk, hogy a nyugateurópai gyakorlatnak megfelelően a növényvédelmi hatóság e törvény hatálybalépését követő növény- és talajvédelmi szolgálatként működik majd. A közigazgatás korszerűsítéséről szóló kormányhatározat elveivel tökéletes összhangban van a központi szolgálat létrehozása, amely országos irányító szervként fokozatosan átveheti majd a minisztériumoktól az operatív igazgatási feladatokat és elsőfokú hatósági jogköröket.
