Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. június 15 (149. szám) - "Hogyan lehet gyorsan és mégis tisztességesen autópályát építeni Magyarországon?" című politikai vita - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár:
3653 persze mondták, hogy úgy ne építsünk a utópályát, ahogy mi szeretnénk, de hogy hogyan kellene csinálni, azt nem mondták meg. Talán ennél is meglepőbb, hogy azt sem mondták, úgy csináljuk, ahogy ők csinálták annak idején, ami persze érthető, hiszen ha valaki a mai vitát végighallgatta - különösk éppen azokat a felszólalásokat, amelyek arról szóltak, hogy a korábbi időszak autópályaépítéseit milyen ellentmondások jellemezték , és elolvasta azt a kiosztásra került titkos, illetve bizalmas dokumentumot, amely a korábbi időszak autópályaépítésére v onatkozó adatokat és tényeket sorol fel, az tudja, hogy ilyet nem is javasolhattak volna, mert ahogy korábban autópályát építettek, az teljesen tarthatatlan és követhetetlen magatartás lenne a mai ismereteink birtokában. Hogy hogyan építsünk autópályát, er re ők azt a választ adták talán, hogy legjobb lenne, ha sehogy nem építenénk, de semmiképpen se építsünk gyorsan. Kifejezetten volt olyan felszólalás is, hogy júliusban ne is kezdjük el az autópályaépítést, hanem írjunk ki pályázatokat, és akkor legalább fél évvel el fog húzódni az autópályaépítés. Arra vonatkozó megjegyzés is volt, hogy akkor ez majd szeptemberoktóberben kezdődhet el, de ismerve a vonatkozó jogi szabályozást, ez nyilván még későbbi kezdésre adna csak számunkra lehetőséget. Volt olyan is , hogy ez ne legyen olcsó - ez igazán meglepő volt , merthogy ez nem lehetséges, nem lehet olcsón autópályát építeni, tehát ezzel próbálkozni sem kell, ahogy mi szeretnénk, felesleges ezzel próbálkozni. S ami igazán meglepett, olyan megjegyzés is volt, ho gy ha lehet, inkább az autópályadíjak emelésének az irányába tegyünk lépéseket, hiszen a jelenlegi autópályadíjak, a matricás rendszer nem biztosítja a fenntartás költségeit sem, ezért nyilvánvalóan az a következtetés adódik ellenzéki oldalról, hogy akkor viszont az autópályadíjtételeket is emelni kellene. Mi nem fogadjuk meg ezeket a szerintünk rossz javaslatokat, hanem ragaszkodunk ahhoz, hogy az autópályát úgy építsük, ahogy mi szeretnénk. Ha megengedik, néhány témán végigmegyek, amelyek ma felmerültek, amelyek érdekesebbek, és amelyeket érdemes összefoglalni. Itt van például a közbeszerzés ügye. A mai napon nyilvánvaló bizonyítást nyert, hogy a korábbi időszak autópályaépítéseiben sem volt közbeszerzési eljárás. Az is nyilvánvalóvá vált - de ezt korább an a közbeszerzési tanács is megerősítette , hogy a jelenlegi jogi szabályozás mellett sem szükséges a kormány által elképzelt autópályaépítési módszer mellett közbeszerzést kiírni. Ami érdekes és új információ volt, az a Központi Ellenőrzési Iroda 1997ben végzett vizsgálatának napvilágra kerülése. Érdemes megemlíteni, hogy ezt a vizsgálatot akkoriban, 1997ben a kormány kezdeményezte. Ez a vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy lényegesen előnyösebb tisztán állami forrásból autópályát építeni, mi nt koncessziós pályázattal. Több okból: részben, mert kisebb költséggel lehet így megépíteni az autópályát, részben azért, mert a nemzeti célok jobban érvényesíthetők, és az úthasználati díjak is előnyösebben alakíthatók ki. Miért jutott erre a következtet ésre a Központi Ellenőrzési Iroda 1997ben, az akkori kormány felkérésére? Először is azért, mert a koncessziós szerződéseknél - mondta 1997ben a Kormányzati Ellenőrzési Iroda - az igazi cél a bevétel, a profit, a haszon maximalizálása, ami beépül az autó pályaépítés költségeibe, ami viszont az állami autópályaépítésnél nem jelenik meg. Az állam olcsóbban tud hitelt felvenni, mint a koncessziós autópályaépítő, nyilvánvalóan ez is drágábbá teszi a koncessziós autópályát az államilag épített autópályánál. S mivel egy ilyen autópálya drágább, ezért magasabb díjakat is kellene rajta szedni, és ha magasabbak a díjak, akkor a környező párhuzamos utakon nagyobb forgalom, nagyobb környezetszennyezés, nagyobb terhelés jelenik meg. Éppen ezért a koncessziós autópál yák gondolata - szögezi le a Központi Ellenőrzési Iroda már 1997ben - megbukott, erős társadalmi ellenállásba ütközik. A másik nagy tárgykör, amivel ma foglalkoztunk, az EUtámogatások ügye. Itt is kiderült, hogy az Európai Unió nem kíván az előttünk álló autópályaépítésekre támogatást nyújtani, ellenben -
