Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. június 14 (148. szám) - A Magyar Honvédség hosszú távú átalakításának irányairól szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - NYITRAY ANDRÁS (Fidesz): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - MÉCS IMRE (SZDSZ): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - MÉCS IMRE (SZDSZ):
3542 NYITRAY ANDRÁS (Fidesz) : Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Valóban nem jó az, ha az embernek rövid az emlékezete, de ebben én nem szenvedek, egyelőre legalá bbis. Amikor ezt mondtam, akkor még valóban nem láttam, de utána elkértem a bizottsági elnök úrtól, és áttanulmányoztam azt az iratot, és azóta már másodjára is áttanulmányoztam, tehát az nem felel meg a valóságnak, hogy nem állt rendelkezésünkre. Én magam is hibáztam, mert előtte valóban nem érdeklődtem, de a bizottsági ülés közben és azt követően viszont volt alkalmam, mert azt a bizonyos anyagot megtekinthettük. Szeretném a mundér becsületét most a szó szoros értelmében is megvédeni. Ha nem így lenne, az t sem tagadnám el. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Két percre megadom a szót Mécs Imre képviselő úrnak. MÉCS IMRE (SZDSZ) : Tisztelt elnök úr, hányas módosítás a szakaszhatár? ELNÖK (Gyimóthy Géza) : A 15. pontig tárgyaljuk most, de lehet ismételt normál ho zzászólalást kérni, képviselő úr, ha több ajánlási ponthoz is szeretne szólni, mert látom, hogy több javaslata is van önnek. (Mécs Imre: Igen.) Akkor tessék, normál felszólalásra megadom önnek a szót. MÉCS IMRE (SZDSZ) : Köszönöm szépen, elnök úr. Bauer Tam ás 13. pontban szereplő javaslatával kapcsolatban azt szeretném leszögezni, hogy a hatpárti egyeztetésen nyitottak voltunk Simicskó István akkori alelnök úr - akit elragadott tőlünk a kormány sajnálatos módon - nemzetőrségi koncepciójával kapcsolatban. A t erületvédelem problematikája, kérdése igazán nem megoldott. Régen voltak területvédelmi szervezetek, ezredek, keretek, az ország három vagy négy nagy honvédelmi körzetre volt felosztva és így tovább. Most más koncepció van, de valóban az otthonhoz, a körny ezethez, a területhez kötődő, az állampolgári aktivitásra és önkéntességre erősen épülő irányba kellene elmennünk, de a részleteken múlik minden. Mi örömmel fogadtuk ezt a gondolatot, de nem találtuk olyan kiérleltnek, hogy ebben a formában ide kerülhessen . Én magam is nemzetőr, sőt nemzetőrparancsnok voltam '56ban - nem dicsekedésből mondom , de egészen másképp működtek az 1848as nemzetőrök is, és valószínűleg Simicskó István nemzetőreinek is más lenne a feladata. Jó lenne ezt megtölteni, de addig is, a míg ez nem történik meg, a területvédelmi erők átalakításának feladata általánosabb halmaz, és ilyen szempontból elfogadható. A másik, ami mellett szeretnék argumentálni: a 10., a 11., sőt a 9. és a 8. javaslataimba fésűt tettem. Valamikor természetjáró ve rsenyző voltam, és akkor voltak ilyen irányfésűk, amikor egyegy irányba el lehetett indulni, és csak az egyik vezetett a helyes útra. Azért írtam ennyi módosító javaslatot, hogy ha valamelyik részlet nem lenne mindenki számára elfogadható, akkor vissza le hessen vonulni egy másikhoz, és az elfogadhatóbb legyen. Ezekből a legpuhább javaslat - ami véleményem szerint elfogadható - a 11. számú, amely úgy szól, hogy "a szerződéses állomány arányának, anyagi és erkölcsi elismertségének fokozatos növelésével, a ki képzési, szolgálati és életkörülmények tervszerű javításával meg kell teremteni a hadkötelezettségen alapuló katonai szolgálatról az önkéntes katonai szolgálatra történő áttérés feltételeit". Ennek minden eleme elfogadható, minden eleme tulajdonképpen közö s. Javítani akarjuk a szerződéses állomány arányát? Igen. Többször előírtuk országgyűlési határozatban, hogy 60007000 - nem emlékszem a számokra , jelenleg 3500 fő van. Miért? Mert nem megfelelő az anyagi és erkölcsi elismertség. Nem feltétlenül csak az anyagi elismertség a fontos, hanem az erkölcsi is, ennek a szakmának a becsületét meg kell teremteni, karriermodelleket kell létrehozni. Olyan életpályalehetőségeket kell teremteni, hogy mondjuk, szerződést kötünk vele,
