Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. június 14 (148. szám) - Bejelentés frakcióvezető-helyettes megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - HORN GÁBOR (SZDSZ):
3504 Úgy tűnik, hogy a folyamatot sikerült megállítani, és már kismértékű javulás is mutatkozik - ez elsősorban a gyermekek utáni adókedvezmény bevezetésének köszönhető. 1999ben a családi pótlék és az adókedvezmén y együttes, teljes összege a nettó átlagkeresetnek már 13 százalékát tette ki, és ez már néhány százalékpontos javulást is jelent. A családtámogatások említett mértékű emelkedése a gyermekes családok reáljövedelmi pozícióját - gyermekszámtól függően - 24 százalékponttal javította. A másik kérdés a foglalkoztatás területe: 130 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak létszáma, a munkanélküliségi ráta 7,8 százalékról 7 százalékra csökkent, a lakosság reáljövedelme 1999ben 5 százalékkal haladta meg az előző évit, és a fogyasztás volumene 4 százalékkal lett magasabb. Ezek a számok is mutatják, hogy megállt a lakosság elszegényedésének folyamata, a makrogazdasági mutatók alapján pedig joggal feltételezhetjük, hogy elindult egy folyamat a családok életkörülményeinek javítása tekintetében. Nyilvánvaló, hogy nem csupán a családok anyagi támogatásában kell keresnünk a megoldást; mint ahogy a népesedési problémánál említettem, itt más körülmények javításáról is szó van, elsősorban családbarát környezet kialakításáról és a családi élet értékeinek a társadalmi tudatban való megjelenítéséről. Ez az egész társadalom összefogásának feladata. Köszönöm figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Horn Gábor frakcióvezetőhelyettes úr: "A pedagógusbérek" címmel. Az SZDSZ képviselőjének megadom a szót. HORN GÁBOR (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Azt gondolom, így a tanév vége felé - ez az utolsó tanítási nap - célszerű mindenképpen kitérnünk az iskolák helyzetére, és ezen belül is elsősorban a pedagógustársadalom helyzetére. Azért is indokolt a kitérés erre a kérdésre, mert a második tanévét zárja a FideszMagyar Polgári Párt vezette kormány, és itt az ideje annak, hogy az első időszak alapján valamilyen módon számot vessünk arról, hogy mi is történt a pedagógusszakma számára ebben az időszakban. Akár a Fidesz programjában, akár a kormányprogramban olvasható volt kiemelten, kurzív formában a pedagógusok számára az ígéret : évente 810 százalékos reálkeresetnövekedés. Ez volt az ígéret, és azt gondolom, hogy sok pedagógusok egyébként joggal várta azt, hogy ez az ígéret lesz az, ami segíthet a tényleg rossz helyzetén. Az is igaz - ezt tegnap a miniszter úr is elmondta itt, a Házban; csak azért említem, hogy megkönnyítsem az államtitkár úr dolgát , hogy '9498 között romlott a pedagógusok helyzete Magyarországon - persze nem kellene elfelejteni, hogy Magyarországon gazdasági válság volt ebben az időszakban. Jelenleg szerencs ére évi 45 százalékos gazdasági növekedéssel számolhatunk, így volt ez 1999ben és így van 2000ben is, tehát azt gondolom, hogy minden alapja meglett volna annak a bizalomnak - ami a választásokban akár megjelenhetett volna , hogy lesz végre egy tisztes séges pedagógusbérnövelés. Ezzel szemben a következő történt: 1999ben - most már ismert adatok szerint - maximum 1,52 százalékkal emelkedett a pedagógusok reáljövedelme - félreértés ne essék, nem az alapbére, hanem a reáljövedelme - úgy, hogy ráadásul k örülbelül 3040 ezer pedagógusnak csökkent a reáljövedelme. Ezek természetesen azok a pedagógusok voltak a minőségi bérpótlék elvételével, akik a szakmai kiemelt képességű, tehetséges emberei, akik megkapták azt a lehetőséget, hogy többet kereshessenek, tő lük elvették ezt a lehetőséget. Körülbelül 1015 ezer olyan pedagógus van - általában a legeslegjobbak , akiknek nominálisan is csökkent 1999ben a jövedelme. Ez a 1,52 százalék nemhogy csökkentette volna az ollót a versenyszféra és a közalkalmazotti szf éra között, hanem tovább növelte az ollót a bérkülönbségekben, tehát nyugodtan elmondhatjuk, hogy 1999ben semmiféle előrelépés nem történt, még akkor sem, ha a minisztérium büszke volt arra a fantasztikus eredményre - a fókuszált béremelésre , aminek egy kétségtelen eredménye volt: az egészségügyben
