Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. június 13 (147. szám) - A Magyar Honvédség hosszú távú átalakításának irányairól szóló országgyűlési határozati javaslat, valamint a fegyveres erők részletes bontású létszámáról szóló 124/1997. (XII.18.) Ogy. határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat eg... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - MÉCS IMRE (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - LEZSÁK SÁNDOR, az MDF képviselőcsoportja részéről:
3469 Törekvéseinket sok tekintetben siker koronázta, a legfontosabb kérdésekben azonban nem. (Az elnök ismét jelzi az időkeret lejártát.) Jó szívvel... ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Képviselő úr, lejárt a 15 perces időkeret! MÉCS IMRE (SZDSZ) : Elnök úr, az utolsó mondatomban van a lényeg, hadd mondjam el! ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Akkor az utolsó mondatot mondja, képviselő úr, és akkor kérem, hogy fejezze be! (Varga Mihály: Azzal kellett volna kezdeni, aztán leülni! - Mécs Imre leteszi a mikrofonját és helyet foglal. - Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Még ő van megsértődve!) Hozzászólásra következik Lezsák Sándor úr (Mécs Imre: Nevetséges!) , az MDF képviselőcsoportja nevében felszólalni kívánó képviselő. LEZS ÁK SÁNDOR , az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az elmúlt húsz esztendő, ezen belül a rendszerváltozástól eltelt tíz esztendő a Magyar Honvédség számára a folyamatos átszervezést, átalakítást jelentette. Nem túlzás a tapasztalt tisztek azon megállapítása, hogy amikor újabb átalakításról hallanak, már csak azt kérdezik, mennyivel csökken a létszám, mert amikorra a politikai és a szakmai vezetés kialakítja a kitűzött létszámnak megfelelő szervez etet, úgyis jön az újabb átalakítás, az átszervezés átszervezése, persze elhagyva az előző tervezetből a minőségi fejlesztéseket. Ez a vegetáló folyamat megy már évtizedek óta, a létszámcsökkentés, technikai korszerűsítés nélkül; egyes vélemények szerint e z a mostani reform a hetedik, mások szerint már a nyolcadik húsz esztendő alatt. A vég nélküli átalakítások, átszervezések számomra azt jelentik, hogy az elképzelések, a távlatosnak ígért koncepciók átgondolt stratégiák nélkül születtek, mindig a kellő fin anszírozás hiánya volt az elképzelés szülőanyja, de mire kialakították a minden bajt elkerülő egyetlen megváltó, új katonai szervezetet, kiderült, hogy az újhoz sincs elegendő költségvetési forrás. Nemcsak bennem és a szakmai közvéleményben, de az ország k özvélekedésében is joggal merülnek fel azok a kérdések, hogy ez az átalakítási stratégia vajon a legjobb lesze, megoldjae a mai honvédség problémáit. A 2010re felvázolt jövőkép legalább fő vonalaiban megvalósíthatóe? Az első kérdésre, éppen a múlt nega tív tapasztalatai alapján, konkrét igennel nagyon nehéz válaszolni. De vannak pozitív jelek. Pozitív jelként értelmezem a sokak által már említett hatpárti egyeztetést és négypárti aláírást. A mai honvédség problémáit mindenki egyértelműen ítéli meg, minde nki szükségét látja az átalakításnak. A határozattervezetben foglalt megállapítások döntő többségével az alá nem írók is egyetértenek. Ezenkívül van még egy új, lényeges szempont, a NATOtagságból eredő követelmény, amit már a néhány héttel ezelőtt születe tt alkotmánymódosítás is tartalmaz, miszerint a Magyar Honvédségnek képesnek kell lennie a haza védelmére, a tagságból eredő nemzetközi szerepvállalásra, valamint az előterjesztés 3. pontjában felvázoltakra, a reális, visszatartó erő megjelenítésére, a ren dészeti, rendvédelmi szervek támogatására és elemi csapás, katasztrófa esetén a segítségnyújtásra. Ennél egyértelműbb átalakítási stratégia véleményem szerint nincs. Ha ez sikerül, akkor a második kérdésemre is határozott igennel kell válaszolni. Az ördög mindig a részletekben bújik meg, tehát nézzük röviden a részleteteket is! Az átalakítás elemeit három csoportba sorolhatjuk. Az első csoportba osztható átalakítási feladatokat egyértelműen a szűkös pénzügyi, költségvetési források diktálják: legfeljebb 45 ezres létszámú lehet a tárca, a békebeli és háborús katonai szervezeteket csökkenteni kell, a békebeli és háborús hadrend közeles azonos felépítésű kell legyen, a haderő alapfeladataival nem szorosan összefüggő szervezeteket a tárcán kívülre kell helyezni.
