Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. június 13 (147. szám) - A Magyar Honvédség hosszú távú átalakításának irányairól szóló országgyűlési határozati javaslat, valamint a fegyveres erők részletes bontású létszámáról szóló 124/1997. (XII.18.) Ogy. határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat eg... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - MÉCS IMRE, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
3467 követelményeinek, még ha szolgálati személyei egyenruhát is viselnek, és szakmai tevéke nységüket a magas fokú katonai fegyelem és szervezettség jellemzi. Ezen alapelvekből és az átalakítás feladatának halaszthatatlanságából kiindulva szorgalmaztuk, és amikor ez bekövetkezett, támogattuk a kormány, a NATOszövetségesek többszöri figyelmezteté sére beindított, úgynevezett stratégiai felülvizsgálatát és ennek eredményeként a honvédség átalakítási koncepciójának kidolgozását. A Honvédelmi Minisztériumnak minden feltétele megvolt ahhoz, hogy egy sokoldalúan megalapozott, a vezérkar és a külföldi sz akértők által már korábban elkészített, a szakmai tanulmányokat és terveket messzemenően figyelembe vevő kormányelőterjesztést, majd ezt követően országgyűlési határozattervezetet dolgozzon ki és nyújtson be jóváhagyásra. Tudniillik nagyon elnagyoltan, mi nden konkrétumot nélkülözően és az átalakítás fő irányait leszűkítve fogalmazott, amely jelentősen csorbította volna az Országgyűlés törvényben meghatározott döntési hatáskörét. Ezért az SZDSZ saját normaszöveget készített és adott át a Honvédelmi Miniszté riumnak, amelynek jelentős részét - elismeréssel adózva az illetékesek józanságáért, önkritikus magatartásáért - a végleges változatba beépítettek. Csak sajnálni tudjuk, hogy javaslatunk leglényegesebb eleme, az önkéntes hivatásos haderő bevezetése kategor ikus elutasításra került. Egyetértünk azzal, hogy a honvédség átalakításának - ahogy ezt a 88/95ös határozat is tartalmazza - ki kell terjedni a haderő életének minden területére, jelesül a hadrendre, a szervezeti felépítésre s a vezetés rendszerére, vala mint a felkészítésre, a kiképzésre, a harckészültségre, a mozgósításra, a haditechnika korszerűsítésére, a gazdálkodás rendszerére s kiemelten a személyi állomány élet- és munkakörülményeire, valamint a teljes humánszféra megújítására. Az átalakítás három tényezőjét meghatározónak és kulcselemnek tekintjük. Ezek: az önkéntes hivatásos haderő kialakítása. Ennek érdekében a hadkötelezettségen alapuló reguláris haderőről az önkéntes hivatásos katonai szolgálatra épülő haderőre történő áttérés tervszerű, követk ezetes, ütemes megvalósítása; a NATOkompatibilitást fokozatosan biztosító minőségi tényező alapelvként történő kezelése, a humánerőforrásgazdálkodás teljes megújítása, s a személyi állomány szolgálati, illetve életfeltételeinek valóban európai szintre em elése. Az SZDSZnek az a véleménye, hogy csak olyan országgyűlési határozat szolgálná megfelelően a Magyar Honvédség jövőjét - ezen keresztül az ország védelmének és a szövetségi kötelezettségek teljesítésének az igényét , mely célul tűzi ki az önkéntessé gen alapuló haderő kialakítását. Véleményünk szerint ez megkerülhetetlen, és semmiféle homályos, dodonai megfogalmazással - mint ahogy ezt a benyújtott javaslat is teszi - nem helyettesíthető. A tény, hogy egy tíz évre szóló távlati koncepció csak - idézet - "a professzionális haderőre történő áttérés lehetőségét kívánja megalapozni", és nem magában az áttérést, nem más, mint a közismert szólás, a "nesze semmi, fogd meg jól!" alkalmazása. Az átalakítás rendelkezésünkre bocsátott dokumentumait tanulmányozva tetten érhető a honvédelmi kormányzat zavara és berkein belül e kérdés ellentmondásos megítélése. Nyilvánvaló, hogy a profi hadsereg irányába történő előremozgás szólamát hangoztatni oly módon, hogy az általános hadkötelezettséget de facto beláthatatlan id eig fenntartjuk, csak áltatásra alkalmas. A dokumentumokban felbukkannak olyan fogalmak, mint az önkéntes tartalékos állomány, a profi jelleg erősítése, a laktanyák korszerűsítése az önkéntes haderő követelményeinek figyelembevételével, az átalakulás átmen eti időszakának a hangsúlyozása, mind a tanácstalanság és a zavar jelei. Nemcsak a határozatból, de az átalakítás konkrét dokumentumaiból is teljességgel hiányzik a sorállománnyal hadkötelezettség alapján szolgálatra kötelezettek jövőbeli sorozásával, kivá lasztásával, behívásával és a szolgálat teljesítésével kapcsolatos rendkívül fontos kérdéskör. A célul kitűzött 45 ezer fős összlétszámú honvédségen belül a sorállomány létszáma csak valamivel fogja meghaladni a 12 ezer főt. Ez azt jelenti, hogy az évi min tegy 80100 ezer fős
