Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. június 13 (147. szám) - Személyi ügy: - Az egyes miniszterek feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat, valamint a külügyminiszter feladat- és hatáskörének a külgazdasági feladatokkal történő kiegészítésével összefüggésben szü... - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
3453 BAUER TAMÁS (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök úr. Még délelőtt jelentkeztem, azért csak ilyen későn nyomtam meg a gombot, azt hittem, ez még érvényes. Tekintettel az idő előrehaladtá ra, megpróbálok röviden hozzászólni a kérdéshez, már csak azért is, mert mint ezt Kovács Kálmán képviselő úr, az SZDSZ vezérszónokaként délelőtt már elmondta, nekünk az az elvünk, hogy a kormány szerkezetének alakítása a mindenkori kormánykoalíció, hogy úg y mondjam, magánügye. Ezért az erre vonatkozó előterjesztéseknél ellenzéki pártként korábban is tartózkodtunk, két évvel ezelőtt is és most is tartózkodni fogunk, és módosító javaslatot sem nyújtottunk, illetve nyújtunk be. Egykét megjegyzést tett már Kov ács Kálmán is. Én magam nem folytatnám ezt a sort, ha az előterjesztés indoklásában nem találtam volna egy nagyon fontos passzust. Emiatt azonban szólni fogok mindenekelőtt arról, amit a foglalkoztatással, munkaüggyel kapcsolatos szervezeti módosításról ta rtalmaz a kormány előterjesztése. Elöljáróban még annyit jegyzek meg, hogy én, aki a tudományos előéletemet az egykori szocialista gazdaságok történetének szenteltem, azt tanultam meg azoknak az évtizedeknek a tanulmányozásából, hogy ha egy szocialista kor mányzat vagy pártvezetés úgy érzi, hogy nem úgy mennek a dolgok, ahogy szeretné, viszont valódi reformokra nem tudja magát elszánni, akkor átszervezni szokott; talán az idősebbek még emlékeznek erre. És bizony ez jut az ember eszébe, amikor két év után egy ilyen kormányzati átszervezést tapasztal, egy olyan kormánytól, amely a valódi reformoktól, amelyeket kormányprogramjában még előirányzott, tartózkodott az elmúlt két évben. Nekem úgy tűnik, hogy itt egy ilyen kormányzati átszervezésről van szó, és én azt gondolom, hogy ezek a kormányzati átszervezések általában feleslegesek, több gondot okoznak, mint amennyi haszonnal járnak, ezt tapasztaltuk két évvel ezelőtt is, és nekem ez a benyomásom a mostani átszervezésről is. Arról, hogy helyes az informatikát a M iniszterelnöki Hivatalba vinni, én azt gondolom, hogy amit Kovács Kálmán erről elmondott, az helyes. Arról, hogy a külgazdasági politikának a Gazdasági Minisztériumban vagy a Külügyminisztériumban van a helye, azt gondolom, a kormánynak magának kell dönten i, és én ezzel nem is foglalkoznék. Tulajdonképpen arról is sokat lehet morfondírozni, hogy vajon a foglalkoztatáspolitikát egy önálló munkaügyi minisztériumban, a Szociális és Családügyi Minisztériumban, vagy a Gazdasági Minisztériumban kell gyakorolni. E gy biztos, hogy amit két évvel ezelőtt csinált ez a kormány, hogy a munkaügyet kettéosztotta, és egy részét átvitte már akkor a Gazdasági Minisztériumba, egy részét pedig a Szociális és Családügyi Minisztériumba tette, biztos nem volt jó megoldás, ezt akko r az ellenzéki képviselők elmondták, a kormány nem hitte el, most rájött arra, hogy ez mégsem volt egy jó megoldás. Most azt a megoldást valósítja meg a Fidesz vezette kormány, amelyet a Fidesz számára készített előterjesztésében Sárközi Tamás professzor 1 993ban már javasolt a Fidesznek, nevezetesen, hogy az egész munkaügyi minisztériumot olvassza be egy gazdasági minisztériumba. Én azt gondolom, hogy ez is egy lehetséges megoldás, és, mondom, lehet ezt csinálni. Ami miatt én szót kértem, az egyetlenegy ké rdés; az előterjesztés 11. oldalán az általános indoklásban a következő olvasható: "Az eddigi szociális szempontú foglalkoztatási, munkanélküliségi politikát fel kell váltani a gazdasági növekedés által motivált, a rendelkezésre álló eszközrendszert alapve tően egy kézben összpontosító foglalkoztatáspolitikával." Nos, biztos, hogy ez az indok egy téves indoklás. Téves indoklás, tisztelt Országgyűlés, mert nem mondható, hogy a foglalkoztatáspolitikának nem kell szociális indokúnak is lenni. Nem mondható sehol a fejlett országokban, hacsak, tisztelt Országgyűlés, el nem hiszi valaki azt, hogy önhibáján kívül itt már soha senki nem lesz munkanélküli. Nem tudom, hallottake önök ilyen mondatot. Én ugyanis hallottam. Azt hallottam Orbán Viktor miniszterelnök úrtól sokszor az elmúlt hónapokban, hogy néhány éven belül el fogjuk érni Magyarországon azt, hogy mindenki, aki dolgozni akar, talál magának
