Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. június 13 (147. szám) - A Magyar Köztársaság és Mongólia között a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelemadók és a vagyonadók területén Ulánbátorban, 1994. szeptember 13-án aláírt egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavas... - ELNÖK (Gyimóthy Géza):
3436 ezelőtt is részletes káderstatisztikai lapokon tartotta nyilván nemcsak a vezetőknek, hanem még azok házastársainak is a párttagságát és annak keltét. Az idő rövidsége miatt nem sorolhatom tovább azokat a példák at, amelyek révén most rehabilitáljuk a Kádárkorszakot. Hiszen mit lát majd az utókor jogkutatója? Azt látja, hogy ezek az alapvető emberi jogi törvények hatályosak voltak ebben a sötét korszakban, holott csak utólag váltak azzá. Részt vehetünke ebben a szerecsenmosdatásban? Bevezethetünke évtizedekre visszamenőleges hatállyal törvényeket? Miért nem az Antall- vagy a Hornkormány alatt történt meg e nemzetközi egyezmények hatályos voltának utólagos elismerése? Talán egy paktum miatt nem kerülhetett erre sor? Hiszen ha az Országgyűlés akkor visszamenőlegesen hatályosnak hirdette volna ki ezeket a törvényeket, akkor felelősségre lehetett volna vonni e törvények megsértőit. Akkor pedig az egyesülési jog, a szervezkedési jog érvényesülésének a durva elnyomóit , a politikai nézetek miatti hátrányos megkülönböztetés alkalmazóit el kellett volna ítélni. Az emberi jogok elnyomásának fő felelősei eltűntek volna a politikai porondról és néhány jogerős bírói ítélet nyomán a lakosság is tisztább képet kapott volna a sz ocialista utódpárt vezetőiről. Nos, ezt nem kockáztathatták, tehát halogatták ezeknek a nemzetközi egyezményeknek a hazai kihirdetését. Mára már elévültek ezek a gyalázatos bűnök, elkövetőik pedig szemérmetlenül oktatják - mert oktathatják - áldozataikat a z emberi jogok mibenlétéről. Nem történt semmi! Sötét Kádárkor sem volt - mondhatják , hiszen még a mai Országgyűlés is visszamenőleges hatályban levőnek tekinti Magyarországon ezeket az egyezményeket. Szavazhatunke igennel? Lehetünke tettestársak ebbe n a történelemhamisításban? De most nemet se mondhatunk, mert akkor úgy tüntetnénk fel viselkedésünket, mintha elleneznénk ezeknek az egyezményeknek a tartalmát, noha azokkal fenntartások nélkül azonosulunk. A MIÉPfrakció a 36 törvényjavaslat múltját elvá laszthatatlan egységben látja azok jelenével, és jövőjüket bizonytalannak ítéli a teljes múltfeltárás egyidejű vállalása és erkölcsi megítélése nélkül. Tartózkodó szavazatunkkal ennek az állásfoglalásunknak kívánunk nyomatékot adni. Köszönöm szíves türelmü ket és figyelmüket. (Taps a MIÉP soraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Megkérdezem, kíváne még valaki felszólalni. (Nincs jelentkező.) Nem. Kérdezem miniszter urat, kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. Jelzi, hogy nem kíván. Tisztelt Országgyűlés! A H ázszabálytól való eltérés értelmében most valamennyi törvényjavaslatról egy határozattal dönt az Országgyűlés. Kérdezem tehát a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae a T/2673T/2708. számokon előterjesztett, a jegyzők által ismertetett törvényjavaslatokat. M egvárom, míg helyet foglalnak a képviselők. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Az Országgyűlés 230 igen szavazattal, 1 nem ellenében, 18 tartózkodás mellett elfogadta a törvényjavaslatokat. A Magyar Köztársaság és Mongó lia között a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelemadók és a vagyonadók területén Ulánbátorban, 1994. szeptember 13án aláírt egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (Gyimót hy Géza) :
