Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. június 13 (147. szám) - Dr. Gidai Erzsébet (MIÉP) - a pénzügyminiszterhez - "Meddig lehet az adóprést fokozni a balatoni turizmust szolgáló vendéglátásnál?" címmel - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. GIDAI ERZSÉBET (MIÉP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár:
3355 Dr. Gidai Erzsébet (MIÉP) - a pénzügyminiszterhez - "Meddig lehet az adóprést fokozni a balatoni turizmust szolgáló vendéglátásnál?" címmel ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Dr. Gidai Erzsébet, a MIÉP képviselője, interpellációt nyújtott be a pénzügyminiszternek: "Meddig lehet az adóprést fokozni a balatoni turizmust szolgáló vendéglátásnál?" címmel. A képviselő asszonyt illeti a szó. DR. GIDAI ERZSÉBET (MIÉP) : Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Mint ismeretes, a falusi turizmus a kiemelten támogatott programok közé tartozik. A falusi turizmus fejlesztését különös hangsúllyal megemlíti az önök által készített Széchenyiprogram is. A Balaton melletti üdülőkörzet szintén ismert, az egyik legkedveltebb üdülőtelepülés. Igen nagy a látogatottsága, beleértve a magánszállásokat és a magánszobák kiadását is. Ezzel a lehetőséggel gyakorlatilag a Balaton mellett mintegy 270 ezer embernek jut megélhetési lehetős ég a magánszállások kiadásából. A Balaton melletti mintegy 40 településen 90 ezer ingatlantulajdonos számolható össze. Itt az ingatlanok mintegy 50 százaléka magánház, illetve lakás, a másik 50 százaléka pedig nyaraló. Miután azonban a Balaton környéke ki emelt gyógy- és üdülőkörnyezet, akik ott szobát adnak ki és nyaraltatásra használják az ingatlanokat, nem jár nekik a 400 ezer forint árbevételig az adómentesség, ami egyébként a falusi turizmus más területein igénybe vehető. Az is ismert, hogy ez a tevéke nység erősen szezonális jellegű, tehát mintegy három hónapra - júniustól szeptemberig - nyújt megélhetési lehetőséget, és rendkívül fontos, hiszen a Balaton környékén alig van munkahely, nagyon kevés az elhelyezkedési lehetőség, és ez nagyon sok családnak egész évi megélhetési forrást biztosít. Ha azonban megnézzük azt, hogy milyen költségekkel jár ennek a turizmusnak a fenntartása, már a magánszállások kiadása, akkor az látható, hogy az ingatlanok fenntartási költségei az elmúlt három évben ugrásszerűen em elkedtek. Például 1999 és 2000 között a víz- és csatornázási díj a magánszemélyek, a családok esetében 15 százalékkal, míg a közületek esetében 19 százalékkal emelkedett, tehát jóval az inflációs ráta felett. Amellett, hogy a költségek erősen nö vekedtek, fizetni kell a 20 százalékos forrásadót azoknak, akik magánszállásokat adnak ki, és fizetik az önkormányzatoknak az idegenforgalmi adót, amit sajnálatos módon - tisztelet a kivételnek - az önkormányzatok többsége nem az infrastruktúra fejlesztésé re használ. Ezért a Balaton melletti infrastruktúra rendkívül leromlott állapotú, amely természetesen nehezíti a magánszállások kiadását, hiszen rossz feltételek mellett csak alacsonyabb áron lehet kiadni. Ha összeszámoljuk a költségeket, akkor az ingatlan fenntartási költségek az összes bevételnek mintegy 7075 százalékát teszik ki a 2000. évben történt számítások alapján. Ha még fizetik az adót is, akkor gyakorlatilag veszteségessé válik ez a tevékenység. Ezért kérdem én, hogy meddig lehet itt az adóprést fokozni ezeken a területeken, ahol megélhetési forrást jelent ez a fajta tevékenység. Mit készül tervezni a minisztérium? Milyen könnyítést adnak e kiemelt üdülőkörzet magánszállásadóinak? Köszönöm szépen. (Taps a MIÉP soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. A kérdésére Varga Mihály pénzügyminisztériumi politikai államtitkár úr válaszol. Öné a szó, államtitkár úr. VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Engedje meg, hogy a kérdésére, az interpellációjára válaszolva tájékoztassam önt és a tisztelt Házat azokról a
