Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. június 13 (147. szám) - Dr. Lentner Csaba - a pénzügyminiszterhez - "Hogyan lehet Magyarországon jogkövető magatartással tisztességesen megélni a hazai vendéglátósoknak? Avagy a multi szállodaláncok végképp letarolhatják a magyar vendéglősöket?" címmel - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. JÁRAI ZSIGMOND pénzügyminiszter:
3334 Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Az elmúlt tíz évben egyetlen kormány sem fog lalkozott hathatósan a sikerágazatnak kikiáltott turizmus azon ágazatával, amely tipikusan a magyar családi vállalkozásokra épül. A Magyar Vendéglátók Ipartestülete 1995 óta folyamatosan küldi a Pénzügyminisztériumba a jövedelmezőségi és adóhatáselemzési számításait, azonban a PM még válaszra sem méltatja. A magyar vendéglátósok légüres térben dolgoznak, hiszen napi problémáikkal egyedül maradnak. Szakmai érdekképviseleteik az adótörvények előkészítéséből ki vannak zárva. Ma már minden szociális piacgazdas ágban igyekeznek a piacot szabályozni, mert a sok tönkrement üzlet és vendéglátóhely komoly gazdasági károkat okoz egy nemzetgazdaságnak. A kisvállalkozásokat akár protekcionista módon is támogatják, a multikra viszont szabályokat hoznak, nem úgy, mint nál unk. Ez a szabályozatlanság eredményezte, hogy ma Budapesten több az MCüzlet, mint New Yorkban. A magyar arculat a vendéglátásban is mint vonzó erő eltűnik. A szabályozatlan piac szabad versenye ma már túlhaladott illúzió az egész világon, nem beszélve Ma gyarországról, ahol a felzárkózási lehetőséget sem kapták meg a magyar vendéglátósok, nemhogy versenyhelyzetben lennének. Az aránytalanul magas adóelvonások a tőkehiányos vendéglátókat tönkreteszik, ha törvénytisztelők akarnak maradni. Egyre több a bezárt üzlet mind Budapesten, mind pedig vidéken. A szóban forgó kis- és középvállalkozások, vendéglátósok támogatását tíz év alatt most már a harmadik kormány is napirendjére tűzi, ez azonban nem történik meg. Az elmúlt egy évben tizenhárom új rendelet született anélkül, hogy a hazai vendéglátósok szakmai testületeivel egyeztettek volna. Kérdezem pénzügyminiszter urat, hogyan látja ennek a vendéglátóipari körnek a boldogulási lehetőségét az elkövetkezendő években. (Taps a MIÉP soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katali n) : Köszönöm szépen. A képviselő úr kérdésére dr. Járai Zsigmond pénzügyminiszter úr válaszol. Miniszter úr! DR. JÁRAI ZSIGMOND pénzügyminiszter : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Először is konkrétan azt szeretném mondani, hogy a jövőben szívesen bevonjuk a vendéglátósok képviselőit is a rájuk vonatkozó adószabályok vagy egyéb szabályok előkészítésébe. Intézkedni fogok, hogy konzultációt tartsunk ezeknek a szervezeteknek a képviselőivel. A kis- és középvállalkozások, köztük a ven déglátóipari vállalkozások támogatása a legtöbb európai országhoz hasonlóan nálunk is a gazdaságpolitika prioritásai közé tartozik, tekintettel arra, hogy gazdasági szerepük a munkahelyteremtésben különösen nagy és a vidékfejlesztésben is különösen fontos . Magyarországon 800 ezer működő társas és egyéni vállalkozás van, ez az összes vállalkozásoknak 99,8 százaléka. Ők termelik meg a bruttó hazai termék felét, és a munkahelyeknek csaknem kétharmadát biztosítják. Ezekben természetesen benne vannak a vendéglá tóipari vállalkozások is, tehát egyáltalán nem becsülném le a szerepüket a hazai gazdaságban. Méreteikből adódóan valóban hátrányban vannak a piaci versenyben számos területen, finanszírozási lehetőségeik igénybevétele nehezebb, az adminisztrációs terhek számukra nagyobb gondot jelentenek, mint a nagyvállalatoknak, ezért dolgoz ki a kormány olyan programokat, amelyekkel ezeket a kis- és középvállalkozásokat lehet támogatni. Az idegenforgalomban a kisvendéglők, éttermek szerepe, funkciója nem helyettesíthet ő, nem fogják őket kiszorítani soha a multi szállodaláncok, hiszen ezek egy speciális szolgáltatásokat igénylő vevőkörre jönnek létre. A hazai kisvendéglők és éttermek szerepe ezek mellett is meg fog maradni.
