Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. június 13 (147. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - POKORNI ZOLTÁN oktatási miniszter:
3294 Ehhez mérten kisebb baj az, hogy az ügy kapcsán az oktatási tárca nyilvános hazugságba keveredett. Kristyánné Aknai Erzsébet képviselő asszony ez év áprilisában interpellációt intézett az oktatási miniszterhez, amelyben többek között a kiszivárgott hírekre utalva azt kérdezte, hogy a tárca tervezie a kötelező óraszám felemelését. (10.00) A kérdésre Pálinkás József államtitkár úr a következőket válaszolta, idézem: "Azt is kérdezi a képvisel ő asszony, hogy a bérek felzárkóztatásának a létszámleépítés, illetve az óraszámnövekedése az ára. Semmiképpen nem az." Ezek után a miniszter bejelentette az óraszámemelést. Minderre nehéz magyarázatot találni. Itt az ideje annak, hogy az oktatási kormán yzat szembenézzen a valósággal, szembenézzen azzal, hogy a hitegetés és felelőtlen ígérgetés korszaka lejárt, hogy a tárca elveszítette a pedagógustársadalom bizalmát. Eljött az ideje annak, hogy az idei tanév tanulságaiból az Oktatási Minisztérium is levo nja a megfelelő konzekvenciákat. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : A kormány nevében Pokorni Zoltán miniszter úr kíván válaszolni az elhangzottakra. POKORNI ZOLTÁN oktatási miniszter : Tisztelt Ház! Ké pviselő Úr! Tisztelt Elnök Úr! Kétségtelenül számos diák, közel másfél millió diák, 11 800 oktatási intézmény dolgozója készül a tanév végére, és azt gondolom, hogy itt a parlamentben az ő munkájuk megbecsülése érdekében más felszólalásra lett volna szüksé g, mint amit a képviselő úrtól hallottunk. (Közbeszólás a Fidesz soraiban: Úgy van!) A kollégáim, a pedagógusok, egyetemi oktatók, nevelők eldöntik majd, hogy kinek a kétségbeesett önigazolási szándéka jelenik meg ebben a parlamenti napirend előtti vitában . Képviselő úr! Ön arról beszélt, hogy a forráselvonás okozta ebben az évben az iskolák, óvodák bezárását. Nos, képviselő úr, ön pontosan tudja, hogy ebben az évben, szemben az elmúlt hat vagy hét év gyakorlatával, 60 milliárd forinttal nőtt az oktatásra s zánt normatív támogatás, igen kedvező helyzetbe hozva így 2300 önkormányzat által fenntartott óvodát és iskolát, valóban csökkentve a főváros és néhány nagyváros személyi jövedelemadóbevételét. Viszont meggyőződésünk, hogy nemcsak a módos városoknak, gazd ag kerületeknek van szüksége jó iskolára, hanem valamennyi gyereknek, valamennyi településnek. Erről a tényről elfeledkezett, és így aztán a logikája sem állja meg a helyét. Ön a bérekről beszélt, és előtte még a tanév rendjéről. Az oktatási tárca négy hón apnyi egyeztetés után meglépte azt, amit tíz éve mindenki tud, és mindenki tervez, de eddig nem volt bátorsága megtenni senkinek, önnek sem, amikor politikai államtitkár volt a jogelőd minisztérium élén. Mindenki tudja, hogy szeptember 1je és december 20a között négy hónapot folyamatosan tanulnak a gyerekeink, megállás, hosszabb szünet, lélegzetvételnyi idő nélkül. Ez helytelen, éppen ezért javasoltuk, hogy november 1je és 5e között legyen őszi szünet, ötnapos őszi szünet. Talán ennek köszönhető az, hog y - szemben az ön állításával - a szülői szervezetek nem tiltakoztak, hanem aláírásukkal járultak hozzá a tanév rendjéről szóló rendelet kibocsátásához. Lehet, hogy az MSZP vagy ön, tisztelt frakcióvezetőhelyettes úr, örült volna egy szaftos tiltakozó hul lámnak, de ez nem következett be; ezért cserébe elfogadták azt, hogy augusztus 28án, hétfőn kezdődjön a tanév. Ez így helyes, ha a gyerekek érdekét nézzük, és nem botrányt keltőnek szánt napirend előtti felszólalásokkal borzoljuk a kedélyeket. A béremelés ekről szólva röviden: 1994 és 1998 között, amíg ön is irányította ezt a tárcát, a közoktatásban 15,7 százalékkal csökkent reálértékben a pedagógusok jövedelme, a felsőoktatásban 13,5 százalékkal csökkent. Az eltelt két esztendőben a felsőoktatásban ezt ell ensúlyozni tudtuk 22 százalékos reálértéknövekedéssel, a közoktatásban 8,9 százalékkal félig becsuktuk azt az ollót, amelyet önök kinyitottak az elmúlt négy esztendőben. A további lépésre akkor van mód, ha a rendszer hatékonyságát is növeljük. Így dolgozt uk ki azt a javaslatot, az érdekképviseletekkel tavaly novemberben elkezdve az egyeztetést, hogy januárban egy 7,5 százalékos béremelés következzen,
