Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. június 6 (146. szám) - Dr. Mádl Ferenc megválasztott köztársasági elnök beszéde - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. MÁDL FERENC megválasztott köztársasági elnök:
3266 amely alkotmányos eszméinket és egyéni hitvallásunkat meghatározza. Úgy hívják ezeket, hogy egyéni méltóság és szabadság, tulajdonszabadság, gazdasági szabadság és államilag, közösségileg szervezett szolidaritás, felelősség magunkért és másokért, haza és nemzet, nemzeti elkötelezettség és európai örökség, demokrácia és emberi jogok, szabadelvűség és a másik jogainak tisztelete, szuverenitás és nemzetközi együttműködés, a kereszténység és a mindenkire kiterjedő ökuméne erkölcsi és kulturá lis hagyományai, a harcos humanizmus, ahogy Thomas Mann nevezte, amely képes kiállni elveiért, nehogy belebukjon saját gyengeségébe. Ehhez a belülről is sarjadt elkötelezettséghez most elmondtam köztársasági elnöki eskümet. Ez most már legfőbb törvényünk e rejével kötelez országunk és az egész nemzet hűséges szolgálatára. Szent kötelességem tehát, hogy az alkotmányosság és a jogállamiság jegyében az alkotmány és törvényeink rendelkezéseit, ahogy az eskü szövege szól, betartsam és betartassam. (15.50) Tisztel t Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Itt most még a köztársasági elnök szerepének és felelősségének egyes, most különösen fontos elemeiről szeretnék kiemelten szólni; ahogy az alkotmányból, demokráciánk, a gazdasági és kulturális életünk körülményeiből, törv ényeiből és nemzetközi kötelezettségeiből ezek folynak. Íme, a fontosabbak: A köztársasági elnök kifejezi a nemzet egységét abban, hogy mindenki számára biztosítanunk kell a szabadság, az emberi méltóság és a tisztes megélhetés lehetőségeit, miként biztosí tanunk kell az állam, az önkormányzatok és a nemzeti kisebbségek intézményeinek demokratikus működését is. A köztársasági elnök ki kell hogy fejezze a nemzet egységét abban, hogy megvédjük és megőrizzük elidegeníthetetlen emberi és polgári jogainkat, demok ratikus hagyományainkat és értékeinket; hogy az alkotmány értelmében mindenki számára biztosított kell legyen a véleményszabadság, a sajtószabadság, és hogy a sajtó segítse a párbeszédet a társadalommal; hogy távol tartsuk magunkat minden olyan ideológiai szélsőségtől, amely már annyi tragédiát zúdított a világra, hazánkra és honfitársaink százezreire. A köztársasági elnök fejezze ki a nemzet egységét abban, hogy becsüljük és védjük országunk békéjét és szuverenitását; hogy biztosítsuk országunk méltó helyé t a népek családjában, az euroatlanti integrációs folyamatokban, a szomszédainkkal való együttműködésben; hogy tízéves polgári demokráciánk, alkotmányos rendünk és a mindennapok alkotó együttműködése javára fejlesszük közösségeinket, segítsük a jövő nemze dékek bölcsőjét, a családokat; hogy azonosuljunk nemzeti történelmünk hagyományaival, forradalmaink és szabadságharcaink nekünk szóló parancsaival. A köztársasági elnöknek ki kell fejezni a nemzet egységét abban, hogy felelősséget érzünk az ország határain kívül élő magyarok sorsáért; hogy a nemzeti kisebbségeknek államalkotó szerepe van, részesei a nép hatalmának, és gazdagabbá teszik az ország társadalmát és kultúráját. Kifejezi a nemzet egységét abban, hogy védeni kell az új életet, a nemzet jövőjét, erő síteni kell az ifjúság esélyeit; hogy a szülők és nagyszülők nemzedékeit méltó megbecsülés illeti mindazért, amit gyermekeikért, családjukért és az országért tettek és tesznek; hogy a kulturális és erkölcsi felemelkedés mindenki kenyere lehessen, hiszen a kultúrában leljük meg mindazt, ami bennünk közös, és azt is, amiben különbözünk; hogy az értékteremtő embert, az értékőrzést és az értékteremtést méltó megbecsülésnek kell öveznie; hogy a tudásalapú társadalom áldást, ne pedig földünk és életünk romlását h ozza. A köztársasági elnöknek ki kell fejezni a nemzet egységét arra való kötelezettségünkben is, hogy vigyázzunk a szép magyar nyelvre - hiszen ez nemzeti létünk záloga. Beszéljünk szépen, kulturáltan, parlamentben, utcán, iskolában és mindenütt! Hallgass unk a költőre, aki annyi közül így szól hozzánk: "Vigyázzatok ma jól, amikor beszéltek, és áhítattal ejtsétek a szót! A nyelv ma nektek végső menedéktek." Bízzunk abban, hogy más menedékünk is van, de hogy a nyelv az egyik, az bizonyos.
