Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 25 (144. szám) - A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2478. szám.) részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - BALCZÓ ZOLTÁN (MIÉP):
3215 Összefoglalva mondandómat: Sasvári Szilárd javaslatát jó kiindulásnak te kintem egy lehetséges kompromisszumhoz. Megismerve a bizottságban elhangzott kormánypárti véleményeket az én módosító indítványommal szemben, megismerve az azóta elhangzott egyéb nyilatkozatokat, nem tudom azonban Sasvári Szilárd javaslatát komolyan venni, ha nincs további kompromisszumra lehetőség. Nem hiszem, hogy nekünk az Európai Unió normái miatt kellene kuratóriumi ügyben vagy más fontos ügyekben közös véleményt találni, tehát kompromisszumot találni, de nem árt tudnunk, a véletlen hozta így - és talá n még a legelszántabb kormánypárti politikus sem gondolja azt, hogy ez másképp lenne, szóval, a véletlen hozta így , hogy a jelenlegi európai ügyekben legilletékesebb kormányfő magyarországi képviselője, a magyarországi portugál követ éppen tegnap mondta el azt, és jelentette ki azt, hogy Magyarország európai uniós csatlakozásánál az egyoldalú kormánypárti befolyás bizony komoly problémát jelenthet. Nem hiszem, hogy komolyan gondolják azok a kormánypárti képviselők, akik azt állítják, hogy az ellenzéki pár tok, az MSZP, illetve az SZDSZ, csak azért, hogy kitoljon a kormánnyal és az ország jó hírét rontsa, nem delegálnak a jelen körülmények között a kuratóriumi elnökségekbe kurátorokat. Nem rajtunk múlik, hogy a kuratóriumi elnökségek nem teljesek. Mi benne l ennénk egy kompromisszumos megoldásban. Nem az SZDSZ magánérdeke, hogy az a kompromisszumos megoldás, amit én javaslok Sasvári Szilárd javaslatát kiegészítve, érvényesüljön, hiszen mi nem járunk jobban így. Az ellenzék általában nem jár jobban így, és nem hinném, hogy a kormánypártok rosszabbul járnának egy ilyen megoldást elfogadva. Azt kell mondanom, hogy mindannyian jobban járnánk, ha ezt a módosító indítványt elfogadnánk. Senkit nem érne sérelem, s legalább föl lehetne mutatni azt, hogy nem minden ügybe n kell feltétlenül a konfrontációknak sikertelenséghez - mármint az ügy érdemi részét megoldani nem képes eredményhez - vezetni. (Szórványos taps.) Köszönöm szépen. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Megkérdezem Balczó Zoltán képviselő urat... (Jelzésekre:) Megké rdezem, kíváne valaki szólni. Szalai Annamária jelzett, de ő az előterjesztő nevében, aki majd a vitában elhangzottakra kíván válaszolni. Igen, akkor Balczó Zoltán képviselő úr. BALCZÓ ZOLTÁN (MIÉP) : Köszönöm a szót, ha más nem jelentkezik. Módosító indít ványhoz szólva nyilván abból kell kiindulni, hogy az eredeti javaslathoz képest mennyiben tér el, mégis, néhány szóban reagálnom kell a Pető Iván által elmondottakra. A kulcskérdés az, hogy hogyan tekintjük azt a típusú testületet, amelyben a parlament egy es frakcióinak a mandátumarányuktól függetlenül azonos képviseletük van. Ez a vitákban többször elhangzott olyan módon, hogy a diktatúra az, amelyik ezt valósítja meg, és a demokrácia az, amelyik a mandátumarányt teljes egészében leképezve kívánja a szavaz ati jogot biztosítani. Ehhez annyit hadd tegyek hozzá, hogy nyilván a házbizottság ebben a parlamentben 1990 óta nem olyan alapon működik, hogy ebben diktatúra valósuljon meg. Ugyanennél a médiatörvénynél, az 1996os I. törvénynél maradva, ez szabályozza a z ORTTt és a közszolgálati műsorszolgáltató kuratóriumi elnökségét. Nyilvánvalóan, ha ezen törvény keretein belül az egyik testület törvényileg másképp nem jöhet létre, mint oly módon - a jelenlegi szabályozás szerint , hogy az azonos oldalon lévő pártok nak, függetlenül attól, hogy milyen a mandátumarányuk, csak azonos szavazati joguk lehet, feltételezem, hogy amikor ezt megalkották, 1996ban, akkor nem úgy gondolták, hogy a törvény egyik fele diktatúrát képezne, a másik pedig demokráciát. Néhány nehézség éről hadd szóljak a Pető Iván által javasolt módosításnak. A parlament által választott testületek ugyan nem kell hogy pontosan leképezzék alkotmányosan a parlamenten belüli testületeket, de eddig ez oly módon történt, hogy a tagoknak a szavazati aránya - legalábbis azonos oldalon - azonos volt, tehát azonos súllyal tudott hozzászólni egy adott kérdéshez. Nyilvánvalóan ez a javaslat, szemben az SZDSZ által eddig hangoztatott céllal, amely a kétpólusú politikai
