Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 25 (144. szám) - A magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
3192 Normál felszólalásra megadom a szót Bauer Tamás képviselő úrnak, SZDSZ. BAUER TAMÁS (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök úr, ez kellemes meglepetés, legalábbis nekem. Tisztelt Képviselőtársaim! El őször is egy ügyrendi természetű megjegyzést szeretnék tenni. Szeretném nyomatékosan fölhívni valamennyiünk figyelmét arra, hogy azzal, hogy már a részletes vitába is bevezették a tízperces időkorlátot, ezzel újabb lépést tettek a Magyar Országgyűlés megse mmisítése felé, a magyar parlamentarizmus megsemmisítése felé. Majd más alkalommal erről bővebben. (Az elnök ingatja a fejét.) Így van ez, elnök úr! Ami a módosító javaslatokat illeti, a következőkről kellene beszélnem. A módosító javaslatok egyik csomagja - nem a sajátjainké, hanem más képviselőtársainké - a válsághelyzet fogalmát próbálja megváltoztatni, és ezzel visszahozni a törvényjavaslatba azt a felfogást, amelyik definiálja a válsághelyzetet, és ezáltal más irányba indul el az alkotmánybírósági köve telmény teljesítésében, mint amiben a törvényjavaslat elindult. Erre vonatkoznak a 21., 22., 24., 28., 30. számú pontok. A 22. Mécs képviselő úré, a többi Csáky képviselő úré és másoké. Azután vannak a 3 nappal és az ellenjegyzéssel kapcsolatos módosító in dítványok, ezek a sajátjaink, a 35., a 38., illetve 43., 44., 47. pont. Ez a módosító javaslatok második fejezete, amelyekkel foglalkozni szeretnék. Egy külön fejezet a 27., 28. pontban a külföldiek jogosultságával kapcsolatos módosító javaslatok. Ezzel is kellene foglalkoznom. Szívem szerint foglalkoznék Ivanics képviselő úrnak az 52. pontban a hálapénzzel kapcsolatban benyújtott módosító javaslatával, azután az 58., 59., valamint a 13., 14., 18., 20. pontban szerepelnek a támogatásokkal, illetve a térítés sel kapcsolatos módosító javaslatok, amelyekkel szintén foglalkoznom kellene, és végül a 61., 62. pontban szerepelnek a hatálybalépéssel kapcsolatos módosító javaslatok. Nos, azt hiszem, valamennyiünk számára világos, ez egy tízperces felszólalásban nem me gy, és ez mutatja, hogy mennyire komolytalan a részletes vita bonyolításának az ilyen módja. Ezért most azzal kezdem, hogy erről a válsághelyzetkérdésről szeretnék beszélni. Itt többen is azok közül, akik nem értenek egyet ennek a törvényjavaslatnak, valam int az eredeti törvénynek a filozófiájával, gondolok itt Csáky, Szászfalvi képviselő urakra, gondolok itt Pap János képviselő úrra, gondolok itt Mécs Imre képviselő úrra, olyan módosító javaslatokat nyújtanak be különböző pontokon, amelyek megváltoztatnák a törvényjavaslat filozófiáját. Szeretném elismételni: én értem az ő felfogásukat, és tiszteletben tartom ezt a felfogást. Tudom, hogy van Magyarországon soksok ember, aki másképp gondolkozik a terhességmegszakításról, mint például én, aki azt gondolja, h ogy a magzat a fogantatás pillanatától számítva ember, emberként kell kezelnie őt a törvényalkotásnak. Csáky képviselő úr ezt az imént ki is mondta, más alkalommal Mécs Imre mondta ki, és mások is kimondják. Ha jól tudom, a Surján képviselő úr által itt ké pviselt Kereszténydemokrata Szövetség emiatt nem is szándékszik ezt a törvényjavaslatot megszavazni. Ha jól tudom, a Magyar Demokrata Fórum részéről is bejelentette Csáky képviselő úr, hogy nem fogják megszavazni ezt a törvényjavaslatot. Szeretném világoss á tenni az önök számára, hogy mi, szabad demokraták azt gondoljuk, hogy az államnak tudomásul kell vennie, hogy ebben az alapvető kérdésben a társadalomban sokféle felfogás létezik, kinekkinek magának kell a saját lelkiismeretével elszámolni. Az Alkotmány bíróság kimondta, hogy az alkotmányból nem vezethető le állásfoglalás ebben az alapvető kérdésben. Ezt az Alkotmánybíróság mondta! Ettől még azt is mondta az Alkotmánybíróság, hogy ha akarja az Országgyűlés, állást foglalhat ebben a kérdésben; és ha majd a zok esetleg többségben lesznek az Országgyűlésben, mint ahogy az ír parlamentben vagy a lengyel parlamentben többségben vannak, az európai országok többségében nincsenek többségben, és Magyarországon sincsenek többségben. Ha viszont így van, akkor nem hely es ráerőltetni a magyar társadalomra egyfajta morálfilozófiai - hogy Mécs Imre kifejezését használjam - felfogást ebben az alapvető kérdésben, akkor helyes tudomásul vennie az államnak, a törvényhozónak azt, hogy ebben a kérdésben sokféle felfogás van,
