Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 25 (144. szám) - Az ülésnap megnyitása - A mezőgazdasági termelők beszállítói biztonságát garantáló rendszer létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc):
3179 Nagyon szomorú, hogy erre jó néhány más területről is lehet felhozni példát, de pont az élelmiszergazdaság, mezőgazdaság területe az, ahol igazán súlypon ti és tényleg országos botrányt kiváltó esetek voltak. JászNagykunSzolnok megyéből elég erre egy példát felhozni, a WÉS Rt.t, amely azt hiszem, hogy ebben a körben igazán minden frakció számára egy ismerősen csengő név. Rendkívül sok termelőnek tartozik a mai napig ez a cég, felszámolásra került, és jellemző, hogy miközben Xénia Láz óriásplakátokra volt pénz, a termelőknek nem tudott fizetni a tejért. Azt hiszem, a Szolnoki Tejüzem nem tartozik a magyar privatizáció és az előző ciklus dicsőséglapjaira. E gy olyan esetre is föl szeretném hívni a figyelmet, amely a láncszerűséget mutatja, és talán a későbbi szabályozásnál egy hasznos adalék lehet, nyilván a tényállás kellő kibontásával. (12.40) A tejiparban fordult elő szintén egy olyan pé lda, hogy alakítottak kft.t, amely felvásárolt tejtermékeket termelőktől, tehát tejüzemektől - a tejüzemek nyilván a kistermelőtől veszik meg az alapanyagot, a tejet , amikor ez elért egy több száz milliós nagyságrendet, akkor a céget eltüntették, kifosz tották, erre néhány egyszerű módszer van. A fizetési határidő volt egykét hónap, eladták a kész tejterméket, utána elfelejtették átutalni a tejiparoknak az ellenértéket; a céget bezárták; 12 millió forint alaptőkével, félig bejegyezve vagy félig nem, val ahol a cégbírósági szakaszban volt a cég léte vagy nem léte. Utána a tejiparok nem tudtak mit kezdeni; a termék már nem volt meg, a cég nem volt meg, náluk keletkezett a hiány. Ennek az a következménye, hogy jó néhány tejüzem válságos helyzetbe került, sőt csődbe is ment, és a termelők között pedig vannak, akik azóta sem kapták meg az ellenértéket. Tehát egy láncreakció indult be, amelynek a kárvallottjai a mai napig is kilincselnek segítségért. Tulajdonképpen arról van itt szó, hogy több lépcsőn keresztül kivették a termelők zsebéből az ellenértéket. Azt hiszem, ez a példa is mutatja, hogy egy ilyen biztonságot garantáló rendszernek a kiépítése mennyire komplikált. Én ezért azt javaslom - elhangzott az előttem szóló részéről, hogy talán jobb lenne, ha nem m ost, a tavaszi ülésszak folyamán kerülne elfogadásra ez a határozattervezet , talán lehet, hogy mégis jó lenne, ha most kerülne elfogadásra; itt inkább Pásztohy András javaslatát tudom elfogadni, amelyik szeptember 30ai határidőt javasol. Nyilvánvalóan e két álláspont ütközik. Ha nem fogadjuk el minél hamarabb ezt a határozattervezetet, akkor szeptember 30a is valahova a távoli jövőbe fog kitolódni. Azt hiszem, jobb egy olyan szabályozást alkotni, amely lehet, hogy nem olyan kidolgozott, de már van és ko rrigálható, mintha egyáltalán nincsen szabályozás, és addig még további rendeket vágnak a termelők között e jelenségek. Az ügyletek egy része ráadásul büntetőjogi terület, ahol bízom benne, hogy az érintett szervek tudnak majd előrehaladni. Olyan dolgokat, mint a gazdasági társaságokról szóló törvény, a csődtörvény, egyáltalán az egész terület szabályozását át kell ehhez nézni. Ezeknek egyébként más szempontú vizsgálata, azt hiszem, aktuális. Mivel mindig vannak impulzusok az agrárszféra részéről, a tárcák, illetve akik e területen dolgoznak, igazán képben lehetnek, tehát ilyen szempontból nem igényel külön előkészítő munkálatokat. Az a garanciális rendszer, amelynek a kiépítése viszont szükséges, ott lesz szerintem igazán kritikus, ott lesz a megmérettetés próbája, hogy hogyan lehet úgy kidolgozni, hogy egyrészt segítséget nyújtson, másrészt ne legyenek benne olyan hézagok, amelyek a visszaélésekre adhatnak alkalmat. Sok csalárd csőd- és egyéb eljárás alá vont ügylet van a köz nyilvánossága előtt is, erre is tekintettel szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy ennek a rendszernek olyannak kell lennie, hogy ezen keresztül akár a biztosításszerű alapból, akár valamilyen más külső forrásból ne legyen kiemelhető pénzt, csak erre a célra, amire konkrétan létrejön . Tehát ezt mindenképpen fontosnak tartom megfontolni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz és az FKGP soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) :
