Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 25 (144. szám) - Az ülésnap megnyitása - A mezőgazdasági termelők beszállítói biztonságát garantáló rendszer létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KARAKAS JÁNOS (MSZP):
3176 Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nem kívántam kétpercezni Gyimóthy Géza felszólalá sa kapcsán, ezért engedelmükkel először erről beszélnék. Nagyra értékeltem Gyimóthy Géza felvetését, amennyiben azt mondja, hogy össze kell fogni, és közösen minden parlamenti pártnak, érdekképviseletnek, minden civil szervezetnek együttesen kell valami me goldást találni - természetesen a helyiekkel együttesen - a vidék kérdéseinek megoldására. Gyimóthy Géza szólt a demonstráció kérdéséről, s hogy az ellenzéki pártok erejét ne az foglalja el, hogy felhívják a demonstrációra a termelőket. Én meg azt mondom, hogy a miniszter úr se törekedjék az érdekképviseletek és a termelők megosztására. Amikor miniszter úr kijelentette, hogy a MOSZszal és a Medosszal nem hajlandó tárgyalni, azzal tárgyaljon Szabadi Béla, én nagyra tisztelem Szabadi Béla urat, de ha, mondju k, Németországban jelentette volna ki ezt Torgyán úr miniszterként, akkor valószínű, hogy már felszólították volna őt a lemondásra. És sajnálatos, hogy ezt a megosztó politikáját folytatta azzal, hogy Gödre se hívta meg se a Medoszt, se a MOSZt mint érdek képviseletet, pedig biztos, lehetett volna olyan témát találni, amiről lehetett volna közösen gondolkodni. Mint ahogy közösen kell gondolkodni erről a témáról is, amire fölhívja az országgyűlési határozat a figyelmet. Előző kétpercezésem kapcsán szóltam má r arról, hogy a termelők kiszolgáltatottsága különösen a rendszerváltás óta ugrásszerűen megnőtt. Ez részben természetes okokra vezethető vissza, hisz a piacgazdaságban valahol az egészséges kockázatvállalás is beletartozik a piacgazdasági viszonyokba, és ez bizony esetenként a termelői részről, beszállítóként komoly problémát vethet föl. Viszont sajnos, nagyobbik részben természetellenes helyzet állt elő, nem maga a piac okozza a gondokat, nagyon sokan, főleg a feldolgozók, kereskedők részéről kihasználják azt, hogy a termelői kör atomizálódott, s kihasználják azt, hogy a termelők nem nagyon hajlandók összefogni, nem nagyon hajlandók egyeztetni, nem nagyon hajlandók arra, hogy a piacon egységesen jelenjenek meg. Engedjenek még itt egy rövid kitérőt. Valamik or a nyolcvanas évek közepén született az akkori viszonyok között egy pártbizottsági határozat a Budapesti Pártbizottságon, a Pest Megyei Pártbizottsággal együtt, hogy egy faluban meg kellene oldani egy holland értékesítési rendszert. Ez a falu Szentlőrinc káta volt, ahol a paptól a párttitkárig mindenki fóliázott és paprikát állított elő, és vitte hajnalonként a Bosnyák térre az áruját. Akkor helyben nem lehetett létrehozni egy ilyen holland típusú piacot - persze mondhatnák önök, hogy nem is lehet, hisz ne m voltak valós piaci viszonyok , de azért nem lehetett különösen ezt megteremteni, mert már akkor, ha valamelyik 5 fillérrel többet tudott elérni a paprikájáért, mint a szomszéd, akkor eladta, és nem volt hajlandó összefogni, hogy esetenként közösen 10 fi llérrel nagyobb hasznot érjenek el. Akkor úgy tűnt, hogy majd a piac megerősödése, a piaci viszonyok megerősödése ezt megoldhatja. Nem oldotta meg, nagyon sajnálatos dolog, és ha az EU felé menetelve erre nem találunk valami megoldást, és ennek úgy érzem, nem csak törvényi megoldási részét kell keresni, akkor nagy bajba kerülhet ez a termelői kör, hisz sokan ismerik, hogy a kertészeti ágazatokban az ilyen típusú szerveződések nélkül, amit ma tészeknek nevezünk, nem lehet értékesíteni az árut. Elnézést a kit érőért. Megítélésem szerint e kiszolgáltatottság, amiről már beszéltem, egyik oldala a természeti kiszolgáltatottság, amiben szeretném csak egy mondattal fölhívni a törvényhozók figyelmét, hogy sokszor beszéltünk már a természeti károk kapcsán a katasztróf aalapról, ez az országgyűlési határozati javaslat ezzel nem foglalkozik, viszont nem ártana ezzel foglalkoznunk, hisz az agrártörvényben is szerepel. A másik az értékesítési biztonság kérdése, amiről tulajdonképpen ez a határozat szól. Itt megoldáscentriku san nézve a dolgokat több oldalról, több vonalról kellene a megoldást keresni, illetve összetett módon kellene megoldani. Az egyik ilyen eleme lenne megítélésem szerint a FarkasJauernikféle javaslat, ez a biztosítási alap. Ezt korábban említettem, a jöve delemkockázati alap kérdése felvetődött már a '90es évek elején az érdekképviseletek részéről. Felvetődött az is, hogy bizonyos ilyen alapi befizetéseket akár költség terhére is be lehessen fizetni, ezzel egy kicsit
