Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 25 (144. szám) - Az ülésnap megnyitása - A mezőgazdasági termelők beszállítói biztonságát garantáló rendszer létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. LENTNER CSABA (MIÉP):
3172 A termelést nézve, hiszen rendtartásról, piacszabályozásról beszélünk: ha visszazuhan a termelés... - márpedig visszazuhan, képvis előtársaim, hiszen a gabonatermesztés 1999ben mindössze 11,3 millió tonna volt, vagyis 1,7 millió tonnával, 13 százalékkal kevesebb, mint 1998ban; búzából a '98. évinél közel 40 százalékkal kisebb vetésterületről 46 százalékkal kevesebbet takarítottak be , ez mínusz 2,6 millió tonna búzát jelent. A búzatermés az előző évi raktárkészletekkel kiegészítve volt csak alkalmas arra, hogy a belső alapellátást biztosítani tudja. Ez súlyos problémákat fog előrevetíteni, mert ha a raktárkészletek elfogynak, akkor má r a belső gabonaellátással is problémák lesznek. A búzából történő export szintén visszaesett, itt 13 százalékos búzaexportvisszaesés van; árpából 12 százalék - hogy ne mondják azt, hogy kiragadtam egy növényféleséget. Az állattenyésztésben ugyanez a hely zet. Ott a szarvasmarhaállomány 8 százalékkal csökkent, a tehénállomány 5 százalékkal csökkent, a vágómarhatermelés, illetve előállítás pedig 24 százalékkal zuhant vissza. Képviselőtársaim, ezek statisztikai adatok, tényszámokon alapulnak. A kialakult h elyzetben az látható, hogy a magyar paraszt ma rosszabbul él, mint munkájához képest élnie kellene. A polgári kormányzás két éve után sincs érdemi áttörés a vidékfejlesztésben és a mezőgazdasági termelés felpezsdítésében, sőt, mint a számok mutatják, erős visszazuhanás van mind a termelésben, mind pedig az agrárexportban. Az elmúlt két év inflációs csökkenése a mezőgazdasági felvásárlási árak drasztikus csökkenése következtében állt elő, vagyis a mezőgazdasági termelést feláldozta a kormány a jegybank inflá cióellenes harcában, alacsonyan tartották a mezőgazdasági felvásárlásokat. Azzal nyilván, gondolom, mind a hat párt egyetértene, legalábbis a mezőgazdasági szakértők, hogy ezen változtatni kell, ez így nem mehet tovább. Ezen törvényjavaslat, bizottsági ind ítvány, jóllehet, nemes célokat takar, jó szándékkal fogalmazódott meg, azonban azt látni kell, tisztelt képviselőtársaim, hogy ez egy szükséges, de még nem elégséges megoldási indítvány arra nézve, hogy a mezőgazdaságban változzanak az állapotok. A Földmű velésügyi Minisztérium nem képes a mezőgazdaságban a piaci zavarokat kezelni. Sorra jelentenek be az élelmiszerfeldolgozók fizetésképtelenséget, Mizo, Solami Rt., Tolnai Húsipar, amelynek a kárát az alapanyagtermelő parasztok szenvedik el, és ez a bizott sági indítvány sem lesz képes arra, még ha a kormány ebből törvényt is alkot, hogy az alapvetően külföldiek által privatizált élelmiszerfeldolgozókra hatást gyakoroljon. Hanó Miklós képviselőtársam, aki közben elment, azt mondja, hogy a termelő bevitele a feldolgozásba elengedhetetlen. Ilyen fixa ideákról lehetne beszélni; magunk is azon az állásponton vagyunk, hogy a termelőt be kellene vinni a feldolgozóiparba - csak az a helyzet, hogy a feldolgozóipar, úgy, ahogy van, már privatizálva van. Most nem tudo m, hová gondolta még a termelőket bevinni. Ennek egyébként egy megoldása van, az, hogyha az élelmiszeripar privatizációja felülvizsgálatra kerülne, és ebben a felülvizsgált állapotban a mezőgazdasági tulajdonlás, az alapanyagtermelők tulajdonlásának a leh etőségei is megteremtődnének. Itt új feldolgozókat, új alapanyagfeldolgozó üzemeket nem lehet létrehozni, hanem a meglévőket kellene kihasználni. Azokat a mezőgazdasági üzemeket, feldolgozóüzemeket, amelyeket folyamatosan zárnak be, lásd a cukorgyáraink k özel 50 százaléka az elmúlt tíz év alatt bezárásra került, lásd a Szerencsi Csokoládégyárat, amelyet hét éve privatizáltak, és hét év alatt több mint kétezer embert elbocsátottak, és a meglévő négyszáz embernek is rövidesen ki fogják adni a munkakönyvét, n em lesz munkájuk. De mondhatnám még a Kecskeméti Konzervgyárat is, ahol igen nagy fokú leépítések voltak, és a gyár bezárása is megtörtént - raktárként használják a nagy múltú Kecskeméti Konzervgyárat. Ilyen élelmiszerfeldolgozói háttérrel hogyan akarja v agy milyen technikai eszközökkel próbálná meg ez a bizottsági indítvány a mezőgazdaságban lévő áldatlan állapotokat orvosolni?
