Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 25 (144. szám) - Az ülésnap megnyitása - A mezőgazdasági termelők beszállítói biztonságát garantáló rendszer létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KARAKAS JÁNOS (MSZP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ):
3164 Hogy képviselőtársam kisajátítja magának és az MSZPfr akciónak a gondolatmenetet, azt nem tudom elfogadni, ugyanis a bizottsági álláspont és a nagyon bölcs kormánypárti vélemény az volt, hogy ebben a kérdésben hallgattassék meg az ellenzék is, próbáljunk konszenzusra jutni. Megemlíteném, hogy a csődtörvénnyel , a felszámolással és a végelszámolással kapcsolatos anomáliákra hívtam fel a figyelmet egy képviselői önálló indítványban, amelyre nem Torgyán miniszter uramtól kaptam az indíttatást, hanem a saját bőrömön tapasztaltakból. Ugyanis egy cég ellen már 1993b an felszámolást kezdeményeztem, és éreztem, hogy mit jelent az, amikor az utolsó helyen van a kistermelő vagy a beszállító. Tehát rendkívül sok tennivaló van. Úgy gondolom, az agrárium és a társadalom megköveteli, hogy egységes álláspont alakuljon ki. Úgy gondolom, ez a határozati javaslat támogatást fog nyerni a kormánytól, és a beszállítók, az agrárium szenvedői, résztvevői profitálni fognak belőle. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Karakas János úr, az MSZP képviselője. KARAKAS JÁNOS (MSZP) : Tisztelt Ház! Vincze László felvetésére szeretnék utalni. Hivatkozott a 70 százalékra, ami volt. Hadd mondjak egy még régebbi időszakra való hivatkozást! A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége, röviden MOSZ, a '90es évek elején javaslatot tett a jövedelemkockázati alap létrehozására, amely pont ezt a célt szolgálta volna. Az akkori kisgazdák, az akkori MDFes kormányzat, Raskó Györggyel az élen, ezt elvetette. Tehá t ilyen múltja is van ennek az egésznek, hiszen hozzá kell tenni, hogy a gazdák kiszolgáltatottsága a '90es évek elejétől ugrásszerűen megnőtt. (Hanó Miklós közbeszólására:) Semmi gond, kérem Hanó képviselő urat, ha utána kétpercezik, vitatkozhatunk. Csat ári úr felvetette, hogy ezt magától adta be; tény és való, Torgyán úr mégis úgy fogalmazott a felszólalásában, hogy benyújtattam egy képviselő úron keresztül egy javaslatot; és elmondta az eredeti Csatáriféle javaslatot. Ezek után kérem és követelem, hogy a csődtörvény módosítását tűzzük napirendre. Nem rejtem véka alá, hogy módosító indítvánnyal fogok élni, amelyben az eredeti Csatáriféle javaslatot fogom beadni, s indoklásul Torgyán József nemrég elmondott szövegét fogom benyújtani. Kíváncsi vagyok, hog y fognak erre reagálni tisztelt képviselőtársaim a kormányoldalról. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra megadom a szót Kis Zoltán úrnak, az SZDSZ képviselőjének. (11.30) DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ) : Köszön öm szépen, elnök úr. Megszólíttattam Vincze képviselő úr által, aki valószínűleg 199596ban nem olvasott Mezőgazdasági Értesítőt, és nem ismerhette az agrárszabályozást. Ez nem hiba. Elég, ha akkor ismerkedik az ember, amikor már törvényalkotó, de ha hiva tkozik, nézzen utána! 1995ben és '96ban létrehoztuk ezt a kockázati alapot, amely úgy működött, hogy a terméktanácsokon keresztül 50 százalékot a terméktanács, 50 százalékot az állam biztosított. Nagyon sajnáljuk, hogy a Tej Terméktanácson kívül senki ne m vette ezt igénybe, így 1997ben a Pénzügyminisztérium már az az évi költségvetési tervben magához vonta ezt az alapot, és innentől kezdve a termelők számára ez nem nyújtott a továbbiakban segítséget. Nagyon sajnálom, hogy a terméktanácsok ezzel az igénny el akkor nem éltek, nem tudták az 50 százalékot ehhez garantálni, nem tudták ezt a rendszert kiépíteni. Most kíséreljük meg ismételten egy más szabályozással, hátha sikerülni fog.
