Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 24 (143. szám) - A számvitelről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. TAKÁCS IMRE (MSZP):
3117 v állalkozásokat, ellentétben például az amerikai vállalatokkal, ahol természetes gyakorlat az, hogy a piaci elmozdulások mindkét irányban követődnek. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahol problémát látok, az a tárgyalt törvényhez szorosan kapcsolódó jogszabályok miatt vetődik fel, mégpedig a következőképpen: az adójogszabályok, az áfa, a társasági adó, az APEHrendeletek, különösen az adónyomtatványok mintha egy másik bolygón készülnének, gyakorlatilag köszönő viszonyban sincsenek a számvi teli törvénnyel. Hiába az egyszerűsítésre törekvés, a liberalizálás, a választási lehetőségek felé való elmozdulás, ha a javaslatban megfogalmazott elveket a gyakorlatban nem lehet minden esetben alkalmazni. Hogyan mondhatjuk például azt, hogy képezzünk re ális céltartalékot a kintlévőségekre, ha a társasági adótörvény nevetségesen alacsony céltartalékokat ismer el, gyakorlatilag 25 százalékot az éven túli kintlévőségeknél? Vagy más példaként meghatározhatjuk a számviteli törvényben, hogy mit tekintünk hitel es bizonylatnak, ha az itt rögzítetteken kívül még további ismérveket is megkívánt az adóhatóság egy szerinte elfogadható bizonylatra vonatkozóan. (17.30) Bizony még az is előfordulhat, hogy a külföldi befektető azért dönt egy másik hasonló vagy rosszabb a dókulcsokat alkalmazó célország mellett, mert indokolatlannak és méltánytalannak tartja, hogy Magyarországon az adó- és vámhatóságok packázhatnak vele; vagy egyszerűen megelégeli, hogy nyakatekert szabályokat kell kihámoznia a jogszabályok mellett megszüle tő elvi iránymutatások, APEHirányelvek és tájékoztatók dzsungelében. De említhetjük a kis- és középvállalkozásokat is, amelyek között sokéves múltbeli tapasztalataik miatt már elterjedt az a nézet, hogy úgysem tudnak mindent jól csinálni, valamibe úgyis belekötnek az ellenőrző hatóságok. Vagyis a valódi adókerülők gyakran éppúgy, esetleg még kevésbé kényszerülnek bírságokat fizetni, mint azok, akik egyébként nehezen indokolható mennyiségű időt és energiát áldoznak arra, hogy ne csak tisztességesen működje nek, hanem tökéletes legyen az adminisztrációjuk is. Tisztelt Képviselőtársaim! A közeli jövőben remélhetőleg lépéseket teszünk a belső jogharmonizáció felé is, és a most tárgyalt javaslat erényeiként felsorolt egyszerűsítést és ésszerűsítést látjuk majd v iszont az adójogszabályokban is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra megadom a szót Takács Imre úrnak, az MSZP képviselőjének. Ő azonban nincs jelen. (Jelzésre:) Bocsánat, nem lá ttam a pulpitustól. Képviselő úr, öné a szó. DR. TAKÁCS IMRE (MSZP) : Elnök Úr! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Elöljáróban azt szeretném megjegyezni, hogy amikor a mikrovilágot érintő számviteli törvényről vitatkozunk - a Házban erről már egyszer említés t tettem , akkor mindig fájó szívvel gondolok arra, hogy a makrovilágot, az állami világot érintő számvitel nincs úgy rendbe téve. Úgy emlékszem, hogy amikor a törvényjavaslat kapcsán az államtitkár úr szólt a számviteli törvényjavaslatról, ő is megemlíte tte, hogy az állami számviteli rendszer kidolgozása nélkülözhetetlen. Hiszen ha az 1890es években már kidolgozott és bevezetésre kerülő állami számvitelre gondolok, amely a kor követelményeinek megfelelően szabályozta a számviteli rendszert, akkor hazánkb an még nagy az adósság. Pedig a közpénzek felhasználásának folyamatos ellenőrzése és a közpénzek felhasználásának hatékonyabbá tétele az államszámviteli rendszerben nagyon fontos, kidolgozott szabályozást igényel. Mielőtt néhány gondolatot mondanék a benyú jtott számviteli törvényjavaslatról, hadd köszönjem meg azoknak a munkáját, akik ezért sokat tettek. Látom, itt van Nagy úr is, aki a magyar számvitel kidolgozásának nagy alakja, köszönet azért, hogy egész életében sokat tett ezért a munkáért.
