Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 24 (143. szám) - Az adatvédelmi biztos beszámolója, 1999, valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz):
3086 nagy elismerést kapott azzal, hogy az Európai Unión kívüli országok közül Svájc után a második helyre került. Ez valóban rendkívül jó, és azt hiszem, hogy erre minden magyar állampol gár büszke lehet. A magyar kormány tudomásom szerint 2001re tervezi az adatvédelmi törvénynek az uniós irányelvekkel való teljes harmonizálását. A polgári törvénykönyv átfogó felülvizsgálata során érvényesíteni szeretné a kormány az adatvédelmi törvénnyel való teljes összhangot. Ennyit az előzményekről, és akkor engedtessék meg, hogy a beszámolóval kapcsolatban fejtsem ki a Fidesz álláspontját. Szeretném hangsúlyozni, hogy ennek az anyagnak én most két részével külön szeretnék foglalkozni. (15.00) Először az IV. fejezetig terjedő résszel szeretnék foglalkozni, amit én tulajdonképpen az adatvédelmi biztos úr beszámolójának tekintek, és teljesen külön szeretnék foglalkozni a VI. fejezettel, amellyel kapcsolatban előre csak annyit szeretnék mondani, hogy megí télésem szerint könyvszerkesztési hiba folytán került be ebbe az anyagba, ez a VI. fejezet kakukktojás itt, nem tárgya a beszámolónak. Tisztelt Országgyűlés! A FideszMagyar Polgári Párt álláspontja az, hogy rendkívül alapos, minden kérdéskörre kiterjedő j elentést, beszámolót kaptunk az adatvédelmi biztos úrtól. A beszámoló szerkezete - hangsúlyozom: IV. fejezetig , felépítése megfelelő, kidolgozottsága alapos, az egyes fejezetekben kimerítő tájékoztatást kaptunk a biztos tavalyi tevékenységéről, az elvég zett vizsgálatokról, a munka főbb adatairól, a hivatal nyilvántartásairól. A FideszMagyar Polgári Pártnak az az álláspontja, hogy támogatja az adatvédelmi biztos úr beszámolójának az elfogadását, és természetesen támogatja az emberi jogi bizottság országg yűlési határozati javaslatának elfogadását is. A beszámoló idei adatai is jelzik, hogy az adatvédelemre vonatkozó jogi szabályozás még mindig meghaladja az adekvát társadalmi igényt Magyarországon. Úgy gondolom, hosszabb történelmi korszaknak kell eltelnie , amíg a magyar társadalom az információs szabadság mértékét is személyes ügyként fogja kezelni, és nem csupán verbális igény marad. Az információs szabadság iránti társadalmi igény azonban nemcsak a magyar társadalomban, hanem a tőlünk nyugatra lévő társa dalmakban is elmarad a személyes adatok védelméhez fűződő igénytől. A tavalyi adatok mutatták azt a tendenciát, hogy a rendszerváltás előtti, úgynevezett egydimenziós alávetettséget felváltotta egy sokpólusú veszélyeztetettség. Ez azt jelenti, hogy a rends zerváltás utáni társadalomban a polgár már nemcsak az állam erejével kell hogy szembesüljön, hanem a magángazdasági szereplők jelenlétével is. Ezt úgy jelezték a korábbi adatok, hogy a hivatali ügyforgalomban - mármint az adatvédelmi biztos hivatalában - a közhatalmi és a magánadatok közötti arány jelentősen megváltozott, ez az arány kezd kiegyenlítődni. Több adat mutatja, hogy a tavalyi jelenséghez képest csökkennek a panaszok és nőnek a konzultációs ügyek. Ez számunkra azért szimpatikus, mert álláspontunk szerint ezek vagy az adatvédelem megkezdése vagy az adatkezelés során való tárgyalásokat jelentik, ami nyilvánvalóan az adatvédelem egy felértékelődéséhez vezet, és ezt minden körülmények között ünnepelnünk kell. Felszólalásom elején jeleztem azt, hogy a sokpólusú veszélyeztetettség jelenségét támasztja alá a bepanaszolt adatkezelők típusa is, amely szerint az állami és a magánadatkezelők egymáshoz való viszonya is közeledik egymáshoz. Tisztelt Országgyűlés! Mi minden körülmények között elfogadásra ajánlj uk az adatvédelmi biztos úr beszámolóját, ennek ellenére - a beszámoló kritikájaként - kénytelen vagyok még kitérni a következő kérdésre. Úgy gondolom, nem lenne szerencsés, ha az adatvédelmi biztos úr munkáját aktuálpolitikai dolgokkal befolyásolnánk vagy annak való alárendelését igényelnénk. Ennek ellenére mint kormánypárti képviselő semmiképpen nem mehetek el a mellett a jelenség mellett, ami tavaly három kiemelt ügyben is előfordult, gondolok itt a postabankos VIPügyre, a Juszt Lászlóval és a