Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 24 (143. szám) - A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 1999. január 1-je és december 31-e közötti tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP):
3078 használata kapcsán és különösen ezeknek a jogalkalmazás kapcsán megjelenő problémái, azt gondolom, rendkívül érdekesek, és hálás vagyok érte, hogy erre ráirányította a figyelmet a kisebbségi biztos. A beszámolót - ahogy az elején is említettem - magas színvonala és elkötelezettsége miatt a Szabad Demokraták Szövetsége részéről elfogadásra ajánljuk és támogatni fogjuk. Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ soraiban.) ELNÖ K (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A MIÉP képviselőcsoportja részéről hozzászólásra következik Fenyvessy Zoltán képviselő úr; őt követi majd TuriKovács Béla képviselő úr a jelentkezettek sorrendjében, a Független Kisgazdapárt képviselőc soportjából. Öné a szó, képviselő úr. DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP) : Köszönöm. Elnök Asszony! Országgyűlési Biztos Hölgy és Urak! Tisztelt Országgyűlés! Amikor a MIÉP képviselőcsoportja kialakította álláspontját a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgy űlési biztosának beszámolójáról, ennek a beszámolónak az első szembetűnő vonását abban érzékelte, hogy a tanulmány tartalmára alapvetően az egymással konkuráló emberi jogok nehezen összehangolhatósága nyomja rá a bélyegét. Csak a legfontosabbakat tudom eze k közül kiemelni a szűk hozzászólási időhatárra tekintettel. Nem állapítható meg a nemzetiségek lakossági aránya és személyi köre. A nemzetiségek képviselethez való joga ezért már régóta konkurál azzal az adatvédelmi jogi korlátozással, hogy az állam nem v ezet személyekre szóló nyilvántartást polgárainak nemzetiségi hovatartozásáról. Ennek az a következménye, hogy a nemzeti kisebbségi önkormányzatok megválasztása alkalmával a nemzeti kisebbséghez nem tartozó polgárok is szavazni tudnak. Emiatt magyar nemzet iségű választópolgárok tekintélyes részben vesznek részt a nemzetiségi önkormányzatok megválasztásában, és alakítják - szerintünk illetéktelenül - azok összetételét. Ráadásul a nemzetiségi kisebbségi önkormányzatok általában nagyobb létszámúra becsülik az irányításuk alatt működő nemzetiségek létszámát, mint az 1990. évi népszámlálás során anonim módon megállapított statisztikai adatok. Ezen eltérések okai részben túlzásokból, részben a kettős identitás magas fokából, arányából fakadnak. A MIÉPfrakció term észetesen senki nemzetiségi hovatartozásának regisztrálását nem kívánja szorgalmazni, de ha a nemzetiségek hitelesen regisztrálni akarnák magukat - hogy aztán hiteles legyen az önkormányzatuk megválasztása is , azt nem elleneznénk. Ebben a kérdésben mi az t fogadjuk el, amit ők jónak látnak. Az egyházi élet területén is konkurálnak különböző, egymással ellentétes hatású jogok a beszámolóban. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény 11. §a biztosítja azt, hogy különböző egyházi szertartások n emzetiségi anyanyelven is lebonyolíthatóak legyenek. Ugyanakkor alkotmányunk élesen szétválasztja az állami és az egyházi élet gyakorlatát. Ennek következtében az egyházak szuverének saját szertartásrendjükben. Ebből az következik, hogy az állam az anyanye lvű szertartások megszervezése vonatkozásában nem illetékes, hiszen közegei útján ilyenek lebonyolítására nincs rendeltetve. A MIÉP képviselőcsoportja csak az érintett vallási közösségeken belül látja kieszközölhetőnek a vallási közösségeken belüli anyanye lvi jogok liturgikus gyakorlását. Az államot ebben a kérdésben hatáskör nélkülinek látjuk. Sajátosan érdekes konkurenciát jelent a települési önkormányzat által képviselt lakosság önkormányzathoz való alapjogának viszonya a településen élő kisebbségek önko rmányzathoz való alapjogával. A jelenlegi szabályozás következtében a gyakorlat az, hogy amikor települési önkormányzatot választ a lakosság, akkor kerülnek megválasztásra a kisebbségi önkormányzati
