Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 24 (143. szám) - A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 1999. január 1-je és december 31-e közötti tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - BERNÁTH ILDIKÓ, az önkormányzati és rendészeti bizottság előadója:
3068 amely szintén komoly vitát váltott ki az elmúlt évben: a törvény által az önkormányzatokhoz telepített feladatokkal nem járt együtt a feltételek teljes körű biztosítása. A bizottsági ülésen több képviselőtársam is felvetette: különösen ott okoz ez súlyos problémát, ahol 6070 százalék vagy még ennél is nagyobb a munkanélküli ség aránya az adott településen, és ezen belül is nagy a roma lakosság aránya. Ott, ahol néhány száz ember él, akiknek több mint a fele aktív korú munkanélküli, megoldhatatlan feladatot jelent az ilyen nagyságrendű közmunka szervezése az adott önkormányzat számára. A harmadik ügy, amely bizottságunk ülésén szóba került, már inkább a jövőre vonatkozik. A biztos úr is jelezte, és bizottságunk is úgy foglalt állást, hogy nem lenne szerencsés a foglalkoztatási diszkriminációt tiltó szabályozás bármelyik alkotmá nyosan védett értékét kiemelni a többi közül, vagyis nem indokolt, és alkotmányosan is aggályos, ha például a nemek közti problémákat szabályozzuk, a többi gondot pedig nem oldjuk meg. Tisztelt Képviselőtársaim! A foglalkoztatási és munkaügyi bizottság dön tő többsége az Országgyűlésnek javasolja a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosa beszámolójának elfogadását, és bizottságunk bízik abban, hogy az előbbiekben felsorolt problémákra ebben az esztendőben közös erőfeszítéssel, a minisztériumok és az Orsz ággyűlés közös erőfeszítésével megoldást tudunk találni. Végezetül a bizottság nevében szeretném megköszönni a biztos úr munkáját, annál is inkább, hiszen végső soron nagyon kevés olyan anyag kerül az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága el é, amely ilyen mértékben elfogulatlan, tényfeltáró és a problémákra is rámutató anyag. Nagyon bízom abban, hogy a jövőben is, minden esztendőben ugyanúgy, ahogy az eddig is volt, elénk kerül az önök beszámolója, amely a bizottságunk és az Országgyűlés munk áját segíteni fogja. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tekintettel arra, hogy az ifjúsági bizottság által lejelentett előadó nem tartózkodik az ülésteremben, kérdezem, hogy az ifj úsági bizottság kíváne külön előadót állítani. (Senki nem jelentkezik.) Nem. Megkérdezem továbbá a hatáskörrel rendelkező bizottságokat, az alkotmányügyi és az önkormányzati bizottságot, hogy kívánnake előadót állítani. (Senki nem jelentkezik.) Nem kíván nak. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim... (Közbeszólások: De! - Bernáth Ildikó jelentkezik.) Köszönöm szépen, az önkormányzati bizottság nevében megadom a szót a képviselő asszonynak. Kérem szépen Bernáth Ildikó képviselő asszony gépét bekap csolni. Köszönöm szépen. Öné a szó, képviselő asszony. BERNÁTH ILDIKÓ , az önkormányzati és rendészeti bizottság előadója : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Az önkormányzati és rendészeti bizottság május 17ei ülésén tárgyalta meg a nemzeti és etnikai k isebbségi jogok országgyűlési biztosának az 1999. évi tevékenységéről szóló beszámolóját és az ahhoz fűzött szóbeli kiegészítést. A vitában felmerült az önkormányzati rendszer és a kisebbségi önkormányzati rendszer közötti kapcsolat kérdésköre. A kisebbség i törvény, de különösen annak hozzáillesztése az önkormányzati törvényhez számos problémát vet fel. A jogalkotókat annak idején, amikor beterjesztették a parlament elé a törvényjavaslatot, nyilvánvalóan az a szándék vezette, hogy törvényes keretek között b iztosítsa a kisebbség számára, hogy a helyi közéletben, a helyi közügyekben, saját ügyeik megoldásában tevőlegesen vegyenek részt. A felmerült problémák, ellentmondások elsősorban abból fakadnak, hogy 1993ban, illetve 1994ben elmaradt az a szükséges harm onizáció, amely működőképessé tette volna - az önkormányzati törvénnyel összehangolva - a kisebbségekről szóló törvényt. A gyakorlatban igen sűrűn okoz súrlódást annak tisztázatlansága, hogy tulajdonképpen mely közfeladatokat is kell ellátnia a kisebbségi önkormányzatnak, és milyen finanszírozási elvek
