Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 24 (143. szám) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 1999. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz):
3041 leszögezték, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, illetve hivatala beépült jogren dszerünkbe, annak szerves részévé vált. A biztosok és munkatársaik által végzett munka fontosságát és jelentőségét bizonyítja többek között az is, hogy ebben az évben már nyolc országgyűlési bizottságban számoltak be tevékenységükről. Munkájuk elismeréseké nt értékelhető az is, hogy a bizottságok döntően egyhangú vagy nagyarányú igenlő szavazataikkal találták általános vitára alkalmasnak a beszámolót. Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy néhány adatot ismertessek a beszámolóból, amelyet fontosnak tartok, és amel yből néhány következtetést lehet levonni. 1999ben a hivatalhoz összesen 5617 ügyek iktattak, ami az 1998ban érkezett 7019 ügyhöz képest 20 százalékos csökkenést jelent. Első ránézésre örvendetesnek mutatkozik ez a számottevő csökkenés, de még mielőtt kén yelmesen hátradőlnénk székünkben, és megelégedettséget sugárzó arccal tekintenénk a jövőbe, vizsgáljuk meg, hogy miből adódhat mindez. Ez a csökkenés elsősorban abból adódhat, hangzott el az állampolgári jogok országgyűlési biztosának az alkotmányügyi bizo ttságban történő meghallgatása során, hogy az állampolgárok egyre inkább tudják, mire használják a hivatalt, valamint csökkent azon notórius panaszosok száma, akik a hivatalnál előfordultak, és csökkent az olyan ügyek száma, amelyek hosszú időn keresztül k onfliktusokat hordoztak magukban, mint például a kárpótlási ügyek. A panaszok zöme 1999ben is postán érkezett, de az előző évhez képest 2,4 százalékkal nőtt a személyesen előadott sérelmek száma. A panaszok jellegük szerinti megoszlásában 1999ben jelentő s változások történtek. 3,6 százalékkal csökkent a sérelmes döntések aránya, viszont jelentős mértékben, 6,5 százalékkal nőtt a sérelmes eljárások aránya. Csak csekély mértékben csökkent azoknak a panaszosoknak az aránya, akik a hivatalhoz mint országos jo gsegélyszolgálathoz fordultak. 1999ben az országgyűlési biztoshoz és általános helyetteséhez intézett panaszok típus szerinti alakulása lényegében az előző évekhez képest hasonló megoszlást mutat. Változatlanul a települési önkormányzatok eljárá saival kapcsolatos a legtöbb panasz. Az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra is minden tizedik panasz közvetlen a bíróság ellen irányul, ami azért rendkívül magas arány, mert az országgyűlési biztos és általános helyettese minden lehetséges fórumon ismertette , hogy hatáskörük a bíróságokra nem terjed ki. Megállapítható a beszámolóból az is, hogy az összlakossághoz képest a panaszosok között még mindig felülreprezentáltak a városban élők, és Budapest továbbra is sok ügyet termel. Tisztelt Ház! Az elmúlt évben a z országgyűlési biztos és általános helyettese tovább folytatta az úgynevezett megyei kihelyezett ülések számát, 1999ben BácsKiskun és Baranya megyében tartottak kihelyezett fogadóórát. Több év tapasztalatai alapján kijelenthető, hogy a kihelyezett ülése kkel érintett megyékben növekedett a beadványok száma. Ezen kihelyezett látogatások egyik fő célja az volt, hogy a panaszok helyben intéződjenek el. A panaszok számának ez esetben történő növekedése azt is jelenti, hogy az állampolgárok igénylik ügyeikben a helyben történő gyors elintézést. Tisztelt Ház! Az egyes alkotmányos alapjogok helyzetének vizsgálata során kiemelném a jogbiztonság, a tisztességes eljárás és az állam alapjogvédelmi kötelezettségének követelményét, a tulajdonhoz való jog és a munkához való jog helyzetét. A jogbiztonság, a tisztességes eljárás és az állam alapjogvédelmi kötelezettségeinek követelménye az alkotmány 2. §ának (1) bekezdéséből, 8. §ának (1) bekezdéséből, valamint az 57. § (1) bekezdéséből fakad. Az előbb említett jogok viz sgálata kitüntetett helyet foglalt el az országgyűlési biztosok gyakorlatában. Az összes megállapított visszásság majdnem 32 százaléka hozható összefüggésbe a jogállamiság és a jogbiztonság alkotmányos alapelvével. Az ombudsman tevékenysége itt azért fonto s, mert a jogállamiság leglényegesebb eleme a jogbiztonság, amely a szerzett jogok védelmének elvi alapja. A jogbiztonság a jogalkotó és a jogalkalmazó kötelességévé teszi annak biztosítását, hogy a jogszabályok világosak, egyértelműek, kiszámíthatók és el őreláthatóak legyenek az érintettek számára. Mindezek alapján a következő hatósági magatartások tartoznak ebbe a körbe: a mérlegelési
