Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 24 (143. szám) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 1999. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság elnöke, a napirendi pont előadója:
3036 országgyűlési biztosok a t eendőiket. Új törvények születnek, amelyek határozottabb, pontosabb viszonyítási alapul szolgálnak az országgyűlési biztosok munkájához. Új helyzet van azért is, mert az alkotmányos visszásság fogalma egyre pontosabb lesz a jogalkalmazók és az állampolgáro k számára is, egyre inkább világos lesz, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosának a teendője a hatóság és az állampolgár konfliktusának a vizsgálata. És változott a helyzet harmadsorban azért is, mert az állampolgárok - ahogy erről szinte mind a három országgyűlési biztos beszámolt - egyre pontosabban tudják, hogy mire való a jogintézmény, melyek ennek a jogintézménynek a korlátai, még akkor is, ha ezek a korlátok néha önmagukban is fájdalmas konfliktusokat okoznak. Magam is egyetértek azzal, hog y a hatóságok által okozott jogsérelmet vagy visszásságot nagyon nehéz fallal elválasztani a magánszférától, és az állampolgár számára néha nehezen érthető, hogy nagyon hasonló helyzetben, például a munka világában létrejövő igen hasonló konfliktusokban mi ért van az egyik esetben az állampolgári jogok országgyűlési biztosának módja arra, hogy megállapítsa az alkotmányos visszásságot, és miért nincs erre módja egy másik esetben. Tisztelt Országgyűlés! A lehetséges konfliktusok sarkpontjai tehát a hatóság és az állampolgár. Mögötte azonban - erről is szó esett - ott van maga a jogalkotó. Hende államtitkár úr is elismételte, hadd ismételjem el én is, hogy 213 esetben a visszásság magában a jogi szabályban van, és ebből 79 törvény - és emellé gondolatban egy fel kiáltójelet kell tennem. És ott van a visszásság mögött természetesen a jogalkalmazó és a jogalkalmazás. Nem véletlen, hogy az esetek 31 százalékában a jogbiztonság sérelmét állapította meg az országgyűlési biztos vagy általános helyettese. És a jogbiztons ág - mint ahogy az eddigiekből kiderült - sérülhet magában a jogszabályban, de sérülhet a jogalkalmazás során is, a tisztességes és méltányos eljáráshoz való jog sérelmében. Tisztelt Képviselőtársaim! Ha önök közül néhányan visszaemlékeznek a tavalyi beszá molásra, emlékezhetnek arra, hogy az országgyűlési biztos asszony szóbeli kiegészítésének volt egy drámai gyakorisággal visszatérő szava, és ez volt a "kiszolgáltatottság". (11.00) Emlékeztetett minket arra, hogy az állampolgár kiszolgáltatottá válhat a jo gi környezetében, kiszolgáltatottá válhat társadalmi körülményei között, kiszolgáltatottá válhat azért mert öreg, kiszolgáltatottá válhat azért mert gyermek, kiszolgáltatottá válhat azért mert szegény. Az ez évi beszámoló mögött is ott van a kiszolgáltatot tság. Ott van, amikor a szociális otthonok lakóiról van szó, ott van, amikor gyermekek életéről vagy diákok hétköznapjairól beszél az országgyűlési biztos. Ott van, ha családok kerülnek ki az utcára, ott van, ha a fogyatékosok életének a hétköznapjait kísé rjük figyelemmel. És természetesen ott van akkor is, amikor az országgyűlési biztos a rokkantak sorsán próbál javítani. Ott van akkor, ha nem magyar állampolgárokra, hanem menekültekre figyel, a menekültekre, az őket őrző határőrökre és az őket körülvevő e mberi környezetre. A kiszolgáltatottság mögött - és ez ennek a beszámolási évnek az újdonsága - ott van a jogalkotó rossz döntése vagy mulasztása. A jogalkotó rossz döntése általános felelősség, de különösen parlamenti felelőssé g akkor, ha a jogalkotó, a törvényhozó, a parlament szembe megy az alkotmányos visszásság feloldását célzó ombudsmani törekvéssel - erről a bizottság ülésén többször is szó volt. Kénytelen vagyok példákat mondani - ezeket a példákat tartalmazza a beszámoló , hiszen a hajlékhoz való jogot, a gyermekvédelmi törvényben annak a jogát, aki számára átmeneti elhelyezést biztosítottak, sérti az a törvény, amely sajnos már nem tervezet - a parlament a tegnapi napon erről szavazott, és 58 százalékos többséggel elfog adta. Ez az 58 százalékos többség azt jelenti, hogy családokat jegyzői hatáskörben, a bírósági eljárás folyamata alatt, a gyerekekkel együtt ki lehet tenni az utcára anélkül, hogy a gyermekvédelmi törvényben előírt átmeneti elhelyezés kötelezettségét az ön kormányzatok végrehajtanák. Mint ahogy szembe megy a jogalkotó a fogyatékosok jogaival akkor, amikor az akadálymentesítés felelőssége alól kivonja az önkormányzatokat. Történt ez az épített környezetről szóló törvényben; és az akadálymentesítésnek nincsen törvényes határideje.
