Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 24 (143. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 1999. évi tevékenységéről szóló beszámoló; a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 1999. január 1-je és december 31-e közötti tevékenységéről szóló beszám... - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár:
3034 által a beszámoló mellékleteként csatolt önálló törvényjavaslat e módosítás szakmai egyeztetéséhez nagyon értékes segítséget nyújt. Ezt mi sem példázza jobban, mint az a tény, hogy a törvénymódosítás normaszövegének megfogalmazásánál számos esetben éppen az említett és a biztos úrék által kidolgo zott törvényjavaslat rendelkezéseit vette alapul az ad hoc bizottság. Ezúton is kifejezem köszönetünket ezért a segítségért. A kisebbségi törvény módosítása keretében, azzal összefüggésben az ad hoc bizottság még a tavaszi ülésszakban napirendre tűzi a nem zeti és etnikai kisebbségek országgyűlési képviseletének évek óta húzódó kérdését is. Ennek szakmai vitájában várhatóan megtárgyalásra kerül a beszámolóban ismertetett képviseleti modell is. A kérdéssel foglalkozik továbbá az Országgyűlés választójogi refo rm bizottsága is, hiszen a kisebbségek országgyűlési képviseletét csak a választási rendszer egészében komplex módon elhelyezve lehet vizsgálni, illetve szabályozni. (10.50) Összességében: a Kaltenbach Jenő biztos úr beszámolójára való reagálás zárszavakén t hadd fejezzem ki köszönetemet a kormány és az Igazságügyi Minisztérium nevében. Teszem ezt azért az együttműködésért, amelyet biztos úr és munkatársai az elmúlt év során is a kormányzat irányában tanúsítottak. A magam részéről meg vagyok győződve arról, hogy a kialakult eredményes kapcsolatot a következő években is meg tudjuk őrizni. Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy végül, de egyáltalán nem utolsósorban - az elhangzott jelentések sorrendjéhez igazodva - az adatvédelmi biztos úr tavalyi jelentésér ől szóljak. Az adatvédelmi biztos jelentésének bevezetője alapján örömmel tájékoztathatom a tisztelt Országgyűlést, hogy az Európai Unió adatvédelmi munkabizottsága nyilvánosságra hozta azt az állásfoglalását, mely szerint Magyarország az Európai Unió tagá llamain kívül Svájc után másodikként kapta meg azt a minősítést, mely szerint az Európai Unió irányelvei követelményeinek megfelelő védelmet biztosít a személyes adatok körében. Ezt hazánk nemzetközi elismertségének jelentős fordulataként értékelhetjük. 19 99ben a biztos úr esetei között a legnagyobb érdeklődést kiváltó ügyek az információszabadsággal és a titokvédelemmel voltak összefüggésben. E körben a kormányt leginkább érintő témakör a kormányülések dokumentálásával és annak nyilvánosságával kapcsolato s ajánlás volt. Ebben az adatvédelmi biztos úr olyan törvényi szintű szabályozást ajánlott, amely alkalmas a kormány működésének tartalmi dokumentálására és az állampolgárok, a kutatók akár késleltetetten érvényesülő jogának biztosítására, a közérdekű adat ok megismerésére. A kormány az ajánlást részben elfogadta, és a kérdés rendezése érdekében törvénymódosítási javaslatot nyújtott be az Országgyűléshez. Ennek tárgyalása után az adatvédelmi biztos javaslatának figyelembevételével került elfogadásra a titokt örvény módosításának végleges változata. A kormány elfogadta az adatvédelmi biztosnak az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről és a Történeti Hivatalról szóló törvénnyel kapcsolatos ajánlását is. Az ajánlás olyan kérdéseket vetett fel, amelyek az információs önrendelkezési jog gyakorlásával összefüggésben merültek fel, és a törvény végrehajtása során valós problémákat okoztak. Az ajánlásban foglaltak figyelembevételével, valamint a Történeti Hivatal által jelzett jogalkalmazási problémá k rendezése céljából a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter felelőssége mellett megkezdődött a kodifikációs munka. Ennek eredményeként a törvény ilyen irányú módosítására várhatóan még ez évben javaslatot fog tenni a kor mány. Az adatvédelmi biztos 1999. évi tevékenységére vonatkozó statisztikai adatok szerint továbbra is csökkent a panaszok száma. Nőtt ugyanakkor a hivatalból végzett vizsgálatok száma. Általános tapasztalat, hogy tavaly is tovább nőtt az állampolgárok elé gedetlensége a magánszektorban működő adatkezelők, így különösen a bankok, a biztosítóintézetek, a mobilszolgáltatók és a direkt marketing cégek tevékenységével kapcsolatosan.
