Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 24 (143. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 1999. évi tevékenységéről szóló beszámoló; a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 1999. január 1-je és december 31-e közötti tevékenységéről szóló beszám... - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. MAJTÉNYI LÁSZLÓ adatvédelmi biztos:
3024 gyakran voltak segítségünkre. Azoknak az újságíróknak a munkája nélkül, akik értően közelítik meg a mi problémáinkat, nem lehetnénk olyan hatékonyak sem, mint amilyenek vagyunk. Zárójelben jegyzem meg, hogy sajnos ez nem minden egyes sajtómegnyilvánulásra érvényes. Végül, de nem utolsósorban szeretném megköszönni a munkatársaim munkáját, hiszen nélkülük én most nem adhatnék számot önöknek az elmúlt évben végzett tevékenységről. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (dr. Áder János) : Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Majtényi László adatvédelmi biztos úrnak. DR. MAJTÉNYI LÁSZLÓ adatvé delmi biztos : Elnök Úr! Képviselő Hölgyek és Urak! Tisztelt Vendégek! Köszönöm a szót. Azzal kezdeném, hogy az 1999. év első ránézésre a szokásos munkával telt. Az ügyforgalmi statisztikáink, amint arról már többször beszéltem, valamiféle tükröt tartanak - mint minden ombudsmani beszámoló - a társadalom, illetőleg a politikai szféra elé is, és bizonyos változások felismerésére alkalmasak. Az 1999. évben adatvédelmi biztosként 931 vizsgálatot folytattam. Ez a 931 vizsgálat valamivel kevesebb, mint az 1998. é vben lefolytatott vizsgálatok száma, és nagyon érdekes változásokat látunk, ha figyelembe vesszük a vizsgálatok arányait, statisztikai kategóriáit. Az első változás, hogy jelentősen csökkent a panaszok száma, miközben ugyancsak jelentősen növekedett az úgy nevezett konzultációs ügyek száma. Hogy a panaszok számának csökkenésének hátterében az információs jogok hazai állapotában bekövetkezett javulás álle, az értelmezés kérdése, mert van egy másik magyarázat is, nevezetesen az, hogy immár ötéves esetjog áll a hátunk mögött, és igen sok panaszosnak tudjuk azt a választ adni, aki akár levélben, akár telefonon megkeres bennünket... - különösen a telefonos megkeresésekre áll ez, nagyon sok telefonhívást kapunk, melyek természetesen nem szerepelnek az ügyforgalmi statisztikáinkban, mint ahogy nem szerepeltetem a sokezres nyilvántartási ügyeket sem. (10.00) Tehát nagyon sok érdeklődő állampolgárnak azt a választ adhatják a kollegáim, hogy ebben az ügyben - ehhez nagyon hasonló ügyben - az adatvédelmi biztosnak van á lláspontja, és megküldjük a panaszosnak a korábbi állásfoglalást, amelyet ő a jogvitájában fel tud használni, és ha eredményt ér el, akkor ebből a "panaszból" - azért idézőjelben, mert az ügyforgalmi statisztikában nem szerepel - nem lesz nyilvántartott üg y. A másik sajátossága, hogy egy nagyon érdekes jelenséget tapasztalok - számomra érdekes, talán a nézőközönség számára is , hogy körülbelül annyival csökkent az össz ügyszámunk, ez egyébként néhány, tízes nagyságrendben van, amennyivel csökkent a jogszab ályvéleményezések száma. Ez azt jelenti, hogy kevesebb, információszabadságot, illetve adatvédelmet érintő jogszabályt kaptam véleményezésre, mint a korábbi években. Itt is két eset van. Azt tapasztalom, hogy nagyon fontos, információs jogokat érintő jogs zabályokat elmulasztanak a jogalkotók elküldeni, illetőleg az is előfordul, hogy olyan tervezeteket is kapok, amelyeknek semmi közük nincs az információs jogokhoz. A következő érdekesség, amelyet említeni szeretnék: nagyon stabil az adatvédelem és az infor mációszabadságügyek egymáshoz viszonyított aránya, akárhogy változik egyébként az ügyforgalmi statisztika. Mégpedig minimálisan ugyan növekedett az információszabadságügyek száma 11 százalékra a korábbihoz képest, de ha csak a panaszügyeket tekintem, akk or 7 százalék alatt van a panaszügyeken belül az információszabadsággal kapcsolatos ügyek száma, ami egyébként egyértelműen az én személyes értékelésem, véleményem szerint - hogy ez helyes, vagy nem helyes, azt persze nem tudom - a magyarországi polgárosod ásnak egyfajta felemásságát mutatja. A közügyek iránt sokkal kevesebb érdeklődést mutat a magyar társadalom, mint az egyébként ugyancsak rendkívül fontos és általam - nyilván nem kell hangsúlyoznom, hogy mennyire - fontosnak tartott személyes adatok védelm e, a privacy védelme iránt.
