Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 24 (143. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 1999. évi tevékenységéről szóló beszámoló; a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 1999. január 1-je és december 31-e közötti tevékenységéről szóló beszám... - DR. GÖNCZÖL KATALIN, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa: - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. GÖNCZÖL KATALIN, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa:
3018 csökkentse. Ebben az ügyben az oktatási miniszter és a belügyminiszter figyelmét felhíva 72 óra alatt sikerült egy olyan körlevél kiadását kezdeményeznünk, minek következtében a rend helyreállt. Ugyanakkor azonban ennek a modellnek az alapján sajnos nem valósult meg az állampolgári jogok egyensúlya a televíziós elbocsátások kapcsán, bár ígéretes jövő elé nézünk, hiszen éppen most kaptunk egy olyan javaslatot, ami számunkra is elfogadható. Itt a diszkrimináció abban nyilv ánult meg, hogy a végkielégítéssel elbocsátott dolgozóknál egy olyan klauzulát alkalmaztak, amely szerint öt évig az elektromos médiákban ezek az emberek nem foglalkoztathatóak. Ez egyébként ugyanolyan ügytípus, mint a tanároké. Új típusú régi problémák is felmerültek 1999ben. Azért merem új típusúnak nevezni a régi lakáshitelekkel kapcsolatos örökzöld témát - amit az Országgyűlés is és azt hiszem, minden érdeklődő polgár is ismer , mert a végrehajtások ebben az ügyben felgyorsultak. Jelentem az Országgyű lésnek, hogy a végrehajtási törvény módosítása kapcsán az Igazságügyi Minisztériummal szoros együttműködésben megpróbáljuk megtalálni azt a megoldást, hogy a jogos tulajdonukat adósság miatt elvesztőknél a végrehajtásban illetékes hatóság - köztük a bírósá g is - figyeljen arra, hogy önhibájából vagy önhibáján kívül történt az eladósodás, és a végrehajtás ne indulhasson meg addig, amíg a szociális szükségletet meg nem haladó méretű lakásban meg nem állapítják az önhibán kívüli eladósodás kérdését. Vannak jog i megoldások - jelzálogbejegyzés, bérlakássá nyilvánítás, kisebb lakásba költöztetés s a többi , nem pedig rögtön a hajléktalanná válás, ami az egész országra súlyos terheket ró akkor, ha olyan tömeges méretekben valósul meg, ahogy az az elmúlt hetekben, hónapokban megindult. Elég sokat foglalkoztunk a nyugdíjasok ügyével. Most csak egy kérdést emelnék ki. Úgy éreztük, hogy 1996ban végére jártunk annak a kérdésnek, hogy ha a nyugdíjbiztosító a biztosított kárára rosszul számítja ki a nyugdíjat és adósa a nyugdíjasnak, akkor nemcsak az a kötelessége, hogy a különbséget kifizesse, hanem automatikusan késedelmi kamatot is fizessen. 1999es panaszok már arra figyelmeztettek bennünket, hogy ez az automatizmus nem valósul meg, a hiányzó kormányrendelet, a hatály ba léptető rendeletek, valamint a társadalombiztosítási törvény 1998. évi módosítása olyan helyzetet idézett elő, hogy a kisnyugdíjas még mindig háromnégy évig pereskedhet a késedelmi kamatért. Ezt tarthatatlannak tartom, hiszen egyszer már úgy éreztük, h ogy elrendeztük a kérdést. Talán a mi átfogó vizsgálatunk, de nyilván az országban kialakult légkör is segítette azt, hogy egyre több diákjogi panasszal foglalkozunk. Kiemelném, hogy az emberi méltóság megsértése a legsúlyosabb panasz a diákok körében, ami sajnos tömeges. Jelentem az Országgyűlésnek, hogy a kifejezetten érintetteken kívül - értem alatta a gyermeket és szüleit - adott esetben nagyon sokszor az iskola, de még inkább a fenntartó önkormányzat rendkívül erőteljesen közömbös - s akkor enyhe kifej ezést használok - az emberi méltósággal kapcsolatban, ha diákról van szó. Ajánlásainkat ugyan formálisan elfogadják, de meg kell mondanom, hogy az elfogadás mögött nem érzünk meggyőződést, ezért utóellenőrzésekkel és más módon próbáljuk a diákjogok érvénye sítését segíteni. Hadd mondjak a felsőoktatásról is egy mondatot. Úgy érezzük, hogy a vizsgált felsőoktatási panaszok - tehát a diákok és tanárok részéről érkező panaszok - felvetik a szükségességét annak, hogy az oktatási miniszter törvényességi felügyele ti jogkörét tegye tisztába a jogalkotó annak érdekében, hogy tiszta jogi helyzet alakuljon ki a felsőoktatási intézmény - egyetem, főiskola - autonómiája és a miniszter törvényességi felügyeletének gyakorlása, annak mikéntje, eszközei, módszere és így tová bb szempontjából, különösen arra tekintettel, hogy Magyarországon egyre több lesz a magánegyetem, az olyan egyetem, amelynek kis hagyományai vannak - tehát vadonatújak , ezért nem feltétlenül szándékosan elkövetett, de alkotmányos visszásságot okozó törvé nysértésekkel is találkoztunk. Az V. fejezet az Országgyűlésnek ajánlásokat tartalmaz. Feltűnhet önöknek, hogy ebben a fejezetben aránytalanul sokat foglalkozunk a rendőrséggel. Ennek az az oka, hogy megalakulásunk óta folyamatosan magas a rendőrség elleni panaszok száma. Viszont még ennél is súlyosabb az, hogy