Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 23 (142. szám) - Határozathozatal a büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Határozathozatal a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2478. szám) részletes vitára bocsátásáról - Határozathozatal az állami tulajdonban lévő vagyontárgyakat fenyegető kockázatok kezelésével és egyéb kockázatkezelési kérdésekkel kapcsolatos egyes kormányzati feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitára bocsátásáról - Döntés önálló indítványok tárgysorozatba-vételéről - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. LENTNER CSABA (MIÉP): - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. NAGY SÁNDOR (MSZP):
2964 Ismeretesek az ellenérvek, amelyek a gazdasági bizottságban is elhangzottak, hogy miért most. Azért, mert ha decemberig lenne törvény, a bizottság munkája minimum másfél évig tartana, és a ciklus végére lehetne befejezni. Azért nem 1996ban, amint azt a kisgazda frakció vezetője rótta fel, mert '96ban még a privatizáció közepette voltunk, és annak ellenére, h ogy a jelenleg kormányon levő pártok elég kemény jelzéseket tettek a választási kampány során a privatizáció lezárására, én úgy tudom és azt tapasztalom, hogy annak 2000 májusáig nem nagyon lesz vége. Tehát mindazok, akik úgy gondolják, hogy szembe lehet v agy szembe kell nézni az elmúlt 1012 év államivagyonprivatizációjával, államivagyonlebontásával, és ezt korrekt, európai módon szeretnék megtenni, azok támogassák javaslatunkat. Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (dr. Áder János) : Mega dom a szót Lentner Csaba képviselő úrnak, Magyar Igazság és Élet Pártja. DR. LENTNER CSABA (MIÉP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az MSZPs képviselők a törvényjavaslatuk indokolásában azzal érvelnek, hogy az állami vagyon nagyarányú magános ítási folyamatának lezárása napjaink aktuális kérdése. Tisztelt Suchman Tamás Képviselő Úr! Ez tárgyi tévedés, ugyanis már nem lehet aktuális, hiszen önök eladták az állami vagyont. 1994 és '98 között az állami vagyon tömeges privatizációja zajlott le. Az a mondat, amelyet az indokolásukban úgy fogalmaznak, írnak körbe, hogy ezen törvénnyel garanciát kívánnak nyújtani, hogy az eltelt tíz év privatizációs történései nyomon követhetőek legyenek, a MIÉP álláspontja szerint elkésett. A garanciális lépéseket akk or kellett volna megtenni, amikor a privatizáció végbement, viszont arról a privatizációról, ami itt bekövetkezett, alapvetően tömeges privatizáció '94 és '98 között, elmondható, hogy a nemzeti vagyon magánkézbe adásának a garanciális elemei vagy nem lette k kikötve, vagy jelenleg a magyar állam gyenge alkupozíciójából kifolyólag nem érvényesíthetők. Mindez alapján azt mondjuk, hogy a privatizációt csak akkor lehet lezárni, ha a bírósági és ügyészségi szakban lévő privatizációs visszaélések kivizsgálása lezá rult, illetve majd akkor társadalmi szinten az egészet, ha a privatizáció felülvizsgálata megtörténik, mert ebből a privatizációból, tisztelt képviselőtársaim, a magyar társadalom 99 százaléka kimaradt! Ez egy igazságtalan privatizáció, amit mindenképpen f elül kell vizsgálni! Addig ne borítsunk a múltra fátylat vagy ne akarjunk fátylat boríttatni a múltra, tisztelt MSZPs képviselők, ameddig itt a visszaélések a társadalom emlékezetében mélyen élnek, és a társadalom ennek a kárát nap mint nap tapasztalja az egyre szűkösebb megélhetési körülményein keresztül! Tehát a MIÉP ezt a törvényjavaslatot nem támogatja. (Közbekiáltás a MIÉP soraiból: Bravó! - Taps a MIÉP soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megkérdezem, kíváne még valaki felszólalni. Megadom a szót Nagy Sándor képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. DR. NAGY SÁNDOR (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja támogatja Suchman Tamás és az általam benyújtott országgyűlési határozattervezet el fogadását. Azt gondolom, éppen nem arról van szó, hogy bárki fátylat akarna borítani az elmúlt - kerek számot mondva - egy évtizedre, hanem pontosan a Magyar Országgyűlés megfelelő súlyával, tekintélyével, a mindenkori kormányok érintett minisztereinek köz reműködésével és a még megfelelő módon hozzáférhető dokumentumokra alapozva nem csak az Országgyűlés, hanem a Magyar Köztársaság lakói is joggal igényt tarthatnak arra, hogy egy évtized múltán ez a számvetés,
