Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 23 (142. szám) - Horn Gábor (SZDSZ) - az oktatási miniszterhez - "Mikor és hol lehet norvég nyelvből államilag elismert nyelvvizsgát tenni?" címmel - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - HORN GÁBOR (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Szili Katalin):
2943 Horn Gábor (SZDSZ) - az oktatási miniszterhez - "Mikor és hol lehet norvég nyelvből államilag elismert nyelvvizsgát tenni?" címmel ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Tisztelt Képviselőtársaim! (Zaj.) Horn Gábor, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselője, inter pellációt nyújtott be az oktatási miniszterhez - köszönöm a figyelmüket : "Mikor és hol lehet norvég nyelvből államilag elismert nyelvvizsgát tenni?" A képviselő urat illeti a szó. HORN GÁBOR (SZDSZ) : Köszönöm, elnök úr... (Derültség.) Elnök asszony... - ráadásul elnézést kérek. Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! A kérdés, amely esetleg fölöslegesnek tűnhet, sok tízezer diákot abszolút nem fölöslegesen érint napjainkban, hiszen a felvételi múlhat azon, illetve múlik azon sok esetben, hogy január óta nem tudnak nyelvvizsgát tenni, márciusig semmilyen nyelvből nem tudtak Magyarországon nyelvvizsgát tenni. Március óta hat élő nyelvből, illetve magyarból és latinból ma már tudnak nyelvvizsgát tenni. Ahhoz képest, hogy 1999. december 31éig 52 nyelvből lehetett Magyarországon hivatalosan nyelvvizsgát tenni, ez bizony nagyon komoly visszalépés, különösen akkor, ha tudjuk azt, hogy a felvételi rendszer az egyetemek, főiskolák jelentős részén, majd mindegyikén olyan, hogy komoly pluszpontokat jelent egy fe lsőfokú vagy középfokú nyelvvizsga. Mondjuk, ha most valaki horvát nyelvből akarna ilyen felsőfokú nyelvvizsgát tenni, ez 6 pontot jelentene, de ezt nem tudja megcsinálni. Azt gondolom, hogy ez nagyon komoly jogsérelem, ami ezeket a diákokat érinti, hiszen nem néhányan, hanem sok ezren vannak, akik így vannak. 1998ban hozott az előző kormányzat egy olyan rendeletet, meggyőződésem szerint nagyon helyesen, amely a Rigó utcai monopolhelyzetet kívánta felszámolni. '98 nyara óta önöknek volt idejük arra, hogy e zt a problémát az akkori ütemezésnek megfelelően 2000. január 1jétől megoldják. Én el tudom fogadni azt, hogy az államigazgatásban lassan mennek a dolgok, és nem sikerül valamiért megoldani egy ilyen problémát. Azt gondolom, hogy a minimális tisztesség il yenkor azt kívánja, hogy önök tartsák fönn addig azt a rendszert, ami addig élt, egészen addig, amíg az akkreditációs folyamatban nem tudnak mindenki számára lehetőséget biztosítani. (16.10) Nem ezt tették, hanem - meggyőződésem szerint - figyelmetlenül és elfogadhatatlanul belehajszolták a diákokat egy lehetetlen helyzetbe, amiből ma már nincs kimozdulás. Önöknek ezzel majd nyilván el kell számolniuk, mégis arra kérem önöket, hogy az elszámolástól függetlenül próbáljanak meg erre a lehetetlen helyzetre val amiféle normális választ adni, ha nem is a mostani felvételizőknek, de legalább az elkövetkező időszakban. A Rigó utcai vezetőkkel való konzultáció alapján úgy tudom, remény sincs arra, hogy akár őszre akkreditálva legyenek - nem az 52, hanem - 1520 nyelv ből nyelvvizsgák. Kérdéseim ezek alapján konkrétan a következők: 1. Mi az oka annak, hogy az akkreditációs eljárások a jogszabály által meghatározott időponthoz képest még mindig nem valósultak meg? 2. Mikor lehet a Rigó utcán kívül több intézményben is ál lamilag elismert nyelvvizsgát tenni? Néhányban ma már lehet, de még korántsem állunk úgy, ami az eredeti cél volt, hogy széles körben választhatóan, versenyszerűen alakuljon ez a helyzet. 3. Mikor lehet a hétnél több nyelvből Magyarországon végre újból nye lvvizsgát tenni? Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) :