Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 23 (142. szám) - Szalay Gábor (SZDSZ) - a belügyminiszterhez - "Eredményes cégeltüntetők, eredménytelen nyomozók; avagy a német nyelv nehézségei Magyarországon" címmel - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - SZALAY GÁBOR (SZDSZ):
2911 DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF) : Köszönöm szépen. A konkrét ügyben az államtitkár úr nem nyugtatott meg. Ezek szerint egy apró formai hiba nyújtott lehetőséget a Kincstárnak arra, hogy az államháztartási törvény adott passzusára hivatkozva mintegy húzzahalassza a kifizetést, mert abban mindenki egyetért, hogy a követelés jogos. Úgy gondolom, hogy a kormányzatnak a feladata a törv énykezést olyan módon változtatni és a parlament elé benyújtani, mely ezeket az anomáliákat kiküszöböli, és nagyon kérem, tegyenek lépéseket ebbe az irányba. Köszönöm szépen. (Taps az MDF soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Viszontválasz illeti meg az ál lamtitkár urat. DR. BOGÁR LÁSZLÓ , a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára : Tisztelt Képviselő Úr! Teljesen egyetértünk abban, hogy valóban módosítani kell a jogszabályt, és abban is egyetértünk, hogy ezt alapvetően a kormányzatnak kell kezdeményezni. Valóba n egy egészen apró módosításra volna szükség, de sajnos ez az apró különbség is lehetővé tette ennek a vitatott helyzetnek a kialakulását. Köszönjük tehát az ön jelzését, és természetesen kezdeményezni fogjuk a jogszabálymódosítást. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MDF padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Áttérünk az interpellációk megvitatására. Szalay Gábor (SZDSZ) - a belügyminiszterhez - "Eredményes cégeltüntetők, eredménytelen nyomozó k; avagy a német nyelv nehézségei Magyarországon" címmel ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Szalay Gábor, az SZDSZ képviselője, interpellációt nyújtott be a belügyminiszterhez: "Eredményes cégeltüntetők, eredménytelen nyomozók; avagy a német nyelv nehézségei Magya rországon" címmel. Szalay Gábor képviselő urat illeti a szó. SZALAY GÁBOR (SZDSZ) : Tisztelt Miniszter Úr! A rendszerváltást követő időszak zavaros vagyonszerzési trükkjei között az olajszőkítések, piramisjátékok, biogilisztá s furfangok, csalárd csődök és áfavisszaigénylések, bankkártyacsalások, számla- és okirathamisítások hosszú sorában méltó helyet foglalnak el a jelentős köz- és magántartozásokat hátrahagyó cégeltüntetések is. Ezen műfaj elhíresült névadói a köznyelv szá mára Schlecht Csaba és a gyanútlanul idecsöppent Kaya Ibrahim és Josip Tot lettek, mely utóbbiak elveszett útlevele szolgáltatott - vélhetően - lehetőséget Schlecht Csabának, a Mahir Részvénytársaság jelenleg is vezető beosztású alkalmazottjának, hogy 1995 . július 25én, azaz egyetlen nap alatt tizennégy, a Fideszhez közel állónak ismert, Simicska Lajos által alapított vállalkozást adjon el a magát a török vendégmunkás elvesztett útlevelével fedező ismeretlennek, egyesek szerint - és nem kizárhatóan - beava tott ismerősének. A hamis vevő frissen megvett cégeivel együtt vált köddé azonnal, hátra egyedül a cégek hatalmas köztartozásait hagyva. A trükk annyira jól sikerült, hogy két év múlva, '97. szeptember 17én Schlecht Csaba ismételt, s újabb két hasonló cég et tüntetett el, azaz fantomizált, most már Josip Tot horvát földműves útlevelével.
