Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 23 (142. szám) - A biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - KARAKAS JÁNOS (MSZP): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. LENTNER CSABA (MIÉP):
2889 Köszönöm. Két percre megadom a szót Karakas János képviselő úrnak, MSZP. KARAKAS JÁNOS (MSZP) : Nem fogok élni a két percemmel, de mivel az államtitkár úr is m egtapsolta Horváth János mondókáját, ebből adódóan remélem, hogy a ma délutáni kétórás hatpárti egyeztetés során a képviselő úr, illetve Csatári képviselő úr gondolatai is meghallgatásra találnak, és lehetőség lesz arra, hogy a viszontbiztosítás akár 100 s zázalékban is elismerhető legyen, illetve az alkuszi tevékenység során Csatári úr elképzelései is be fognak épülni már kormányvéleményként és képviseletként ebbe a törvényjavaslatba. Köszönöm szépen. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Megadom a szót Lentner Csaba képviselő úrnak, MIÉP. DR. LENTNER CSABA (MIÉP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A biztosítási törvényjavaslat három héttel ezelőtti tárgyalásakor a MIÉP vezérszónokaként elmondtam azt, hogy frakciónk üdvözli a törvényjavaslatnak azon törekvéseit, amelyben a biztosítottak védelme érdekében további garanciális elemek fogalmazódnak meg. (11.40) Ugyanakkor kifejtettem frakciónk abbéli aggályát is, hogy a jelenlegi magyar belföldi biztosítási piacon működő biztosítási egyesületeknek ez a tö rvényjavaslat tulajdonképpen a végét jelentheti. Több parlamenti párt képviselője is elmondta már három héttel ezelőtt az egyesületek védelme érdekében az aggályait. Talán ennek a hatására jött létre az a fideszes kormánypárti bejelentés, miszerint a legna gyobb kormánypárt hatpárti egyeztetéseket kezdett a törvényjavaslat parlamenti pártok által történő teljes körű elfogadása érdekében. A tárgyalások jelenlegi szintje, illetve a kormány által kompromisszumként elfogadott javaslataink jelenlegi szintje azonb an azt mutatja, hogy a kormány a problémáknak csak a felszíni kezelésére szorítkozik. Az a törekvés, hogy hatpárti egyezséggel jöjjön létre ennek a törvényjavaslatnak az elfogadása; a MIÉPfrakció részéről bejelentem, hogy ha a kompromisszumoknak csak eddi g a fokáig tud elmenni a kormány, akkor ebből a hatpárti egyezségből, konszenzusból a jobbik esetben is csak ötpárti lesz, mert a MIÉP nem fogadja el. Nekünk az alapvető problémánk az, hogy ez a magyar biztosítási piacon a '90es évek elején megindult egye sületi, önszerveződési folyamatoknak a végét jelentheti. A legproblematikusabb a mezőgazdasági biztosítóegyesületek sorsa, amelyek 1993 óta hatékonyan működnek. Egyesületi formában alakultak meg, 30 civil szerveződésről van szó, és mintegy 10 milliárd fori ntos vagyoni értéket védenek. Jellemzőjük a költségtakarékosság, az erős civil kontroll, a belső működés brüsszeli példák alapján való kialakítása, a viszontbiztosítás rendszerének alkalmazása, és ennek köszönhetően a profitbiztosítással szemben mintegy 3040 százalékkal alacsonyabb díjtételekkel dolgoznak, és összességében nem versenytársai, hanem kiegészítői a profitbiztosítási rendszernek. Sikerük záloga a biztosítási kultúra megváltoztatásának gyorsasága, a piaci változásokra való rugalmas reagálás. A b iztosítási törvénytervezet változásai azonban ellehetetlenítenék a működésüket, éppen a lényegüket, az átlátható civil kontrollt szüntetnék meg, és a kereteik között lehetetlenné tennék például az új típusú szövetkezetek megjelenését is. Ennek a feloldásár a, tisztelt képviselőtársaim, a mai napon tíz darab módosító indítványt adtam be. A mai vitanapon örömmel hallgattam többek között Horváth János képviselő úr hozzászólását és a Kisgazdapárt képviselőjének a hozzászólását is, akik tulajdonképpen amellett fo glaltak állást, hogy a vidéki térségekben a kisebb jövedelmi, gazdálkodási feltételek között élőknek is legyen meg a biztosítási lehetősége. Erre pedig csak és kimondottan az egyesületi forma ad lehetőséget.
