Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 22 (141. szám) - A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP):
2825 DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! M eglepő vagy nem, de mégis, az MSZP és az SZDSZ, amióta nincs kormányon, azóta folyamatosan a centralizáció veszélyéről beszélget, evvel riogat, a demokrácia bajnokának tünteti föl magát, védve a demokratikus vívmányokat a különböző támadásokkal szemben. No ha amíg ők voltak kormányon, sorra hozták a központosító intézkedéseket, a korábbi jogosultságokat megvonó intézkedéseket - elkezdhetünk gondolkodni a szociális témáktól kezdve egészen a most tárgyalt témáig. Ha már az önkormányzatokról esett itt szó és az önkormányzatok jogairól, úgy gondolom, az önkormányzatiságnak két alapelve van. Az egyik, hogy ott történjék a döntés, amely szint a legközelebb van az állampolgárokhoz, amely szinten a legjobban ismerik az állampolgárok problémáit, ahol a leginkább ki tu dják dolgozni azt, hogy milyen megoldással lehetne az állampolgárok gondjairabajaira orvoslást találni, és milyen módon lehetne előteremteni az ehhez szükséges forrásokat is. Mert másmás településen másmás forrásokkal lehet előteremteni; vannak szegénye bb települések vagy településrészek, és vannak sokkal jobb adottsággal rendelkezők. Az egyik ilyen alapelv, hogy ott történjen a döntés, ami a legközelebb van az érintettekhez. A másik alapelve az önkormányzatiságnak, hogy a többség döntse el azt, mi törté njen az adott településen. Ha ezt a két alapelvet figyelembe vesszük és elfogadjuk az önkormányzatiság alapjaként, akkor aligha lehet vitás, hogy a kerületi önkormányzat és a kerületi vezetés közelebb van az állampolgárokhoz, mint a Fővárosi Önkormányzat é s a fővárosi vezetés, pontosabb információi vannak arról, hogy mit kell tenni az adott helyen az ellátás érdekében. És az sem lehet vitás, hogy ha elfogadjuk a másik alapelvet, hogy a többségnek kell dönteni, hogy a 23 kerület több mint egy; vagy az önkorm ányzatokban helyet foglaló képviselők száma is több mint 66, a Fővárosi Önkormányzatban helyet foglaló képviselők számánál. Tehát ha mind a két alapelvet figyelembe vesszük, akkor én úgy gondolom, teljesen logikus az, hogy a többségnek valamilyen módon dön tési lehetőséget kell biztosítani, de ha már döntési lehetőséget nem is, mert ez a javaslat még csak ezt sem célozza meg, hogy ott döntsenek, de legalább beleszólási lehetőséget - ez a minimum. Ha még bele sem szólhat, akkor mitől önkormányzat egy önkormán yzat? Az önkormányzatiság jellege, lényege vész el, ha még bele sem szólhat az őt érintő kérdésekbe. Magam nyolc évig voltam önkormányzati képviselő, úgyhogy eléggé éreztem a bőrömön a különböző negatív következményeit is ennek, de aligha elvitatható, hogy az önkormányzat valamilyen szinten beleszólhasson az ott lakó állampolgárok életének a szabályozásába. Ez a mostani javaslat nem tenne mást véleményem szerint, mint egyszerűen rábírná, ha úgy tetszik, rákényszerítené a fővárosi vezetést, hogy igenis, kedv es fővárosi vezetés, tessék figyelembe venni, hogy van 23 kerület is a fővárosban, és ezeknek legalább a többségét, nem kell mindegyiket megnyerni a javaslatnak, de legalább a többségét meg kéne nyerni, mert akkor valóban, a döntés a többség érdekében szül etik majd meg, a többség érdekét képviseli. (21.10) Úgy gondolom, hogy ez teljesen egybevág a demokráciáról vallott elvekkel, és semmiféle Demszky Gáborellenes vagy nem tudom, milyen politikai megfontolás nincs, ez így felel meg a demokrácia követelményei nek. Megítélésem szerint a főváros jelenleg visszaél a helyzetével, a kerületek véleményére tekintet nélkül hozza meg a rendeletét, hajtatja be az adókat saját magához, és aztán osztja el úgy, ahogy neki tetszik. Itt már hallottunk példát az I. kerületről, de még jó néhány ilyen kerület példáját említhetnénk, amely kerületeket ez a mechanizmus fojtogatja, lehetetlenné teszi és olyan helyzetbe hozza, ami egyrészt rákényszeríti vagyonának felélésére, másrészt az intézményrendszerének a leépítésére, akár oktat ási, akár egészségügyi, szociális intézményrendszerről van szó - tehát nem jó.
