Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 22 (141. szám) - A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
2817 A harmadik lehetőség, függetlenül attól, hogy milyen választási prognózisokkal él az ember, azt mondani, hogy bele kell törődni, hogy az 1 ,95 milliós Budapest helyzetéből adódóan ezt a kétszintű önkormányzatiságot tudomásul kell venni mint adottságot, ahogy ezt tíz éve tudomásul vettük, és senki sem merte eddig megkérdőjelezni, senkiben nem volt meg a politikai bátorság, hogy akár ebbe, akár abba az irányba ezt megkérdőjelezze. Ha viszont ez így van (Varga Mihály: De nincs így!) , akkor nincs más út, mint hogy tudomásul kell venni azt, hogy annak a Fővárosi Önkormányzatnak, amelyet egy kétmilliós főváros választói választottak, az önkormányzat i jogosultságait biztosítani kell és a maguk területén a kerületekét is biztosítani kell. Ez a helyzet. Azt gondolom, hogy elvileg sem elfogadható egy olyan állapot, amikor annak a Fővárosi Önkormányzatnak, amely egy akkora költségvetéssel rendelkezik, ame kkorával a Fővárosi Önkormányzat rendelkezik, meg legyen kötve a keze, minden lépése függővé legyen téve a fővárosi kerületek szándékaitól, döntéseitől. Nem lehet kizárni azt, hogy a Fővárosi Önkormányzat helyi adók kérdésében, kivetésében szuverén módon d önthessen. Ezért azt gondolom, hogy most függetlenül politikumtól, függetlenül a kerületi, a Fővárosi Önkormányzat és a kormány pártszínétől, azt kell mondanunk, hogy nem véletlenül született ez a módosítás 1997ben. Nem véletlen, és nem egyszerűen azért - teljesen téves ez az állítás , mert elfogyott volna az Országgyűlésben az akkori koalíció kétharmados többsége. Nem fogyott el, 72 százalékról 71,5 százalékra mérséklődött az a többség annak idején, megvolt a kétharmados többség, természetesen az a koalí ció sem működött teljesen harmonikusan, de a többség megvolt. (20.30) Azért született ez a döntés, mert ez szolgálta a főváros működőképességét. Ezen a ponton meg is állhatnék, ha ez az előterjesztés, amit Juharos képviselő úrtól alkalmunk volt megismerni, egy minden előzmény nélküli javaslat lenne. Csakhogy nem erről van szó. Nem ez az első javaslata - a módosító javaslatokat is figyelembe véve - Juharos képviselő úrnak, és azt mondhatnám, hogy a Fidesz képviselőcsoportjának, amely a főváros gazdálkodását, hogy úgy mondjam, körülhatárolja. Ellenkezőleg: ez a javaslat része egy sorozatnak. Emlékeztetnék a költségvetési módosító javaslatokra, és emlékeztetnék a Fidesz vezette kormánytöbbségnek a fővárossal kapcsolatos költségvetés- és adópolitikájára. Amióta eldőlt, hogy nem Latorcai János, hanem Demszky Gábor nyerte meg a főpolgármesterválasztást, és amióta eldőlt, hogy a fővárosban a jelenlegi két ellenzéki párt kormányoz, azóta a Fidesz szisztematikus erőfeszítéseket tesz ennek a Fővárosi Önkormányzatnak, fővárosi többségnek a pénzügyi ellehetetlenítésére. Gondoljuk csak végig: ahogy a személyi jövedelemadómegosztásnál korlátozták az önkormányzatot, és leginkább a Fővárosi Önkormányzat részesedését a személyi jövedelemadóbevételéből, ahogy a fővárost köve tkezetesen kizárják a címzett és céltámogatásokból, ahogy a Pénzügyminisztérium - azt kell mondanom - szakmailag teljesen tarthatatlan indoklással elutasítja a fővárosban a BKV tarifaemelési javaslatait, ilyen értelemben felülről, a kormány oldalától igyek eznek pénzügyileg korlátozni, pénzügyileg behatárolni, pénzügyileg nyomorgatni a Fővárosi Önkormányzatot. A másik oldalon: a kerületek felől a forráselosztási csatában igyekeznek a szabad demokrata vezetésű Fővárosi Önkormányzatot ellehetetleníteni. Ezek után mit tehet egy Fővárosi Önkormányzat ebben a helyzetben? A maga működőképességét, azoknak a tevékenységeknek a finanszírozását, amelyekért a Fővárosi Önkormányzat a választók bizalmából jelenleg felelős, a fővárosnak fenn kell tartani: a tömegközl ekedést, a közműveket, az utakat, és ezek nagyon költséges mulatságok - ezt valamennyien tudjuk. Van neki oktatása, egészségügye, van neki mindene, egy hatalmas költségvetése van, az ország költségvetése után Magyarország legnagyobb önkormányzati költségve tése. Ugyanakkor a kormány minden oldalról igyekszik felülről és a kerületek oldaláról, alulról is - hogy úgy mondjam - harapófogóval is fogni. Ezek után mit próbál tenni? A legnépszerűtlenebb dologra szánja el magát: adókat próbál kivetni.
