Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 22 (141. szám) - A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. JUHAROS RÓBERT (Fidesz), a napirendi pont előadója:
2811 Egyébként meg kell jegyeznem, hogy egyéb problémák is vannak ezzel a szabályozással, és igazá ból ez indokolja a törvénymódosítást. Az a helyzet, hogy alkotmányosan aggályos a jelenlegi törvényi szabályozás több ponton, de két ponton mindenképpen. Az egyik az, hogy az alkotmány tartalmazza az önkormányzati alapjogokat. (20.00) Ezek között szerepel az, hogy az önkormányzat alapjogként saját bevételre jogosult. A saját bevételek között a helyi adó az egyik alappillére az önkormányzati jogalanyiság gyakorlásának is. Itt kétszintű önkormányzati rendszer van, és a kétszintű önkormányzati rendszerben egym ás mellé rendelt, az alkotmány és az önkormányzati törvény alapján egymás mellé rendelt önkormányzatokról beszélünk, amelyek önálló önkormányzati entitással és jogalanyisággal rendelkeznek. Ugyanazok a jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik őket, függetlenül attól, hogy az egyik fővárosi szint, a másik pedig a települési önkormányzat jogainak jogalanya, a kerületi szint. Tehát ez csak a hatásköri megoszlásban érvényesül, az adóztatás vonatkozásában viszont komoly problémákat vetett fel. Hisz en mi történik akkor, ha azzal a jogosítvánnyal, amelyet a fővárosi szintnek '97ben adott a tisztelt Ház, a főváros úgy él, hogy teljes mértékben elvonja a helyi adóztatás jogát. Jelen pillanatban ez történik, ugyanis ha az utolsó két hónapban elfogadott fővárosi önkormányzati rendeletek hatályba lépnének 2001. január 1jétől - mint ahogy nyilvánvalóan nem fognak tudni, amennyiben ez a törvényjavaslat elfogadásra kerül , akkor százszázalékosan, tehát teljes mértékben elvonásra kerülne 23 önkormányzati jog alanyisággal rendelkező önkormányzattól az adóztatás joga - teljes mértékben. Tehát ilyen értelemben önkormányzati alapjog csorbulásához vezetne ez a helyzet, önkormányzati alapjog sérülne, hiszen az önkormányzat, amely saját bevételre jogosult, nem tudja gyakorolni ezen jogosítványát. Amennyiben a jogalkotó célja ez lett volna akkor, feltehetően az lett volna a helyes megoldás, ha egyrészről kiküszöböli ezt a kétszintűséget, megszünteti az egyik önkormányzati szintet, vagy bármilyen más megoldást alkalmaz; illetve ha legalább a fővárosi törvényben, illetve az azt megszüntető önkormányzati törvény helyébe ilyen értelmű módosítást tesz, de ezt nem tette. Ilyen értelemben az alkotmányos visszásság ma megállapítható. De van egy másik pont is, amely még nagyobb gubancot okoz a törvény értelmezőinek: ez pedig a jogforrási hierarchia rendezetlensége. Az az SZDSZes képviselőtársunk, aki annak idején benyújtotta ezt a helyi adóról szóló törvénymódosítást, biztos hogy nem vette figyelembe, hogy a kerületi önkormányza tok ugyanúgy jogosultak helyi rendelet alkotására, mint ahogy a Fővárosi Önkormányzat is. Ilyen módon azon adónemek vonatkozásában természetesen helyi adót állapítottak meg, és ezt rendeletben tették. Mivel az akkori törvényi szabályozás nem érintette ezen rendeletek hatályát, így előállhat olyan felemás helyzet, amely azt eredményezi, hogy vannak fővárosi rendeletek, amelyek helyi adót állapítanak meg ugyanazon adónem tárgyában, és vannak kerületi rendeletek, amelyek szintén megállapítanak rendeleteket, és a rendeletek hatályát semmi sem érinti. Egyébként az a törvénymódosítás úgy rendelkezett, hogy azon rendeletek kapcsán, amelyekben helyi adót állapítanak meg a kerületi önkormányzatok részéről, ezek nem működtethető adók, de a hatályát ez sem rendezte. Te hát mindenképpen legalább az lett volna szükséges, hogy az akkori jogalkotó azt mondja: hozzányúl az 1987. évi XI., a jogalkotásról szóló törvényhez, amely egyébként rendezi a jogforrási hierarchiát. Ezt nem tette meg, feltehetőleg azért, mert a ciklus vég ére az MSZPSZDSZkoalíciónak már elfogyott a kétharmados többsége, ez pedig kétharmados jogszabály volt. Legalább ezt kellett volna módosítani ahhoz, hogy ezt jogszerűen meg tudja tenni. Ebből levezethető, hogy a jelenleg hatályban lévő törvényi szabályoz ás, amelyet ez a törvényjavaslat módosítani kíván, két pontban súlyosan sérti a Magyar Köztársaság alkotmányát, az
