Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 22 (141. szám) - Az állam tulajdonában és a pártok használatában álló ingatlanok hasznosításának rendezéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP):
2787 Köszönöm. Normál felszólalásra megadom a szót Wiener György kép viselő úrnak, MSZP. DR. WIENER GYÖRGY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Röviden értékelném azokat a módosító indítványokat, amelyeket Géczi József képviselőtársammal együtt nyújtottunk be. Ezekre az értékelésekre részben m ár a kétpercesek során természetesen sor került, ennek ellenére úgy ítélem meg, hogy nem felesleges egy összegző, átfogó gondolatmenetet az önök, illetőleg a rádióhallgatók számára ismertetni. Ezt megelőzően azonban lehetetlen megkerülni egykét elvi kérdé st, még akkor is, ha most az általános vita helyett már a részletes vita szakaszában vagyunk. Ennek az az oka, hogy a mai vita jórészt az általános vita szintjén mozgott, nem véletlenül, hiszen ha az alapkérdésekben nincs semmiféle megegyezésre lehetőség, akkor az kizárt a részletkérdésekben is. Önök azt mondták, és Répássy képviselőtársam ezt kifejezetten hangoztatta is az alkotmányügyi bizottság ülésén, hogy egy rendszerváltó, konfrontatív törvényt kívánnak elfogadni. Megjegyezném azt, hogy a rendszervált ás nem konfrontációval ment végbe, hanem egy kerekasztaltárgyalás eredményeként, amelynek a végeredménye önöket, nagyon jól tudom, egyáltalán nem elégíti ki, hiszen azt hitték, hogy egykori politikai ellenfelük eltűnik a süllyesztőben, de kiderült, hogy v áltozatlanul az erős pártok egyike, sőt a közvéleménykutatások szerint jelenleg a legtámogatottabb magyarországi politikai erő. Meg kell azonban azt is jegyeznem, hogy ilyen helyzetben ezen nem lehet alkotmányos körülmények között változtatni. Az az elkép zelés, hogy a rendszerváltásban egy rendszerváltást hajtunk végre - miként ezt valamikor Mitterrand későbbi tanácsadója, Régis Debray mondta, hogy a forradalomban hajtunk forradalmat , az lehetetlen alkotmányos jogállami keretek között, abban az esetben s zükséges az alkotmányos alapok gyökeres felülvizsgálata. Ebben az esetben azonban dönteni kell: kiegyensúlyozott, növekedő évtizedet akarunke, ahogy ezt a miniszterelnök úr mondta, vagy pedig folytatni kívánjuk a rendszerváltást, egy újabb szakaszt akarun k egészen más alkotmányos alapokon elindítani, abban az esetben azonban nincs szó felemelkedő évtizedről, hanem folynak tovább az ádáz, kérlelhetetlen politikai küzdelmek. A Szocialista Párt célja az, hogy ilyen második szakaszra ne kerüljön sor, még akkor sem, ha egyes politikai erők ezt támogatnák. Éppen ezért a benyújtott módosító indítványok meghatározott alapelveket követnek. Az első alapelv az, hogy valóban teremtsünk azonos feltételeket. Ezt célozza a Géczi Józseffel benyújtott módosító indítványaim túlnyomó többsége, ezek felsorolásától most eltekintenék. Hogy egy koherens rendszert alakítsunk ki, ezért a törvényjavaslat címét és preambulumát is meg kívánjuk változtatni, az az elképzelésünk, hogy a parlament egy olyan törvényjavaslatot fogadjon el, a mely garantálja a tényleges esélyegyenlőség biztosítását. A 2. számú módosító indítványban ezt a következőképpen határoztuk meg: "Az állam, illetőleg a helyi önkormányzatok tulajdonában és pártok használatában álló ingatlanok használatának rendezése, a pár tok közötti jogegyenlőség biztosítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja." Ez a gondolat határozza meg a benyújtott módosító indítványok túlnyomó többségét, kivéve persze azokat, amelyek jogtechnikai kérdéseket kívánnak rendezni, s enne k a szellemében született egy módosító csomag, amely a beterjesztett törvényjavaslat szinte valamennyi paragrafusát és azon belül törvényi helyét érinti. Ennek a gondolatnak, a tényleges esélyegyenlőség biztosításának felel meg az általam már idézett 7. sz ámú módosító indítványunk, amely valóban minden pártnak pártonként azonos számú és azonos négyzetméterszámú ingatlant kíván garantálni, beleértve a Magyar Igazság és Élet Pártját is. Nagyon sajnálom, hogy Fenyvessy Zoltán képviselőtársam kérdésemre érdemi választ nem adott, hiszen kifejtettem, hogy ez a 7. számú pont, szemben a 6. számú módosító indítvánnyal, valóban a teljes egyenlőség, legalábbis a formális egyenlőség alapján kívánja a helyzetet rendezni. (18.10)
