Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 5 (140. szám) - Az állami tulajdonban lévő vagyontárgyakat fenyegető kockázatok kezelésével és egyéb kockázatkezelési kérdésekkel kapcsolatos egyes kormányzati feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz)
2717 A z állami tulajdonban lévő vagyontárgyakat fenyegető kockázatok kezelésével és egyéb kockázatkezelési kérdésekkel kapcsolatos egyes kormányzati feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája ELNÖK (dr. Áder János) : Soron következik a z állami tulajdonban lévő vagyontárgyakat fenyegető kockázatok kezelésével és egyéb kockázatkezelési kérdésekkel kapcsolatos egyes kormányzati feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája . Mádi László önálló indítványát H/2436. szá mon, a költségvetési bizottság ajánlását pedig H/2436/1. számon kapták kézhez. Megadom a szót Mádi László képviselő úrnak a napirendi ajánlás szerinti 15 perces időtartamban. MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz) , a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Álla mtitkár Úr! Tisztelt Ház! Akkor, amikor erről a kérdésről a költségvetési és a gazdasági bizottságban is hosszas vitát folytattunk, az ellenzéki képviselők számos észrevételt tettek, így különösen fájlalom, hogy ezt a kérdést a kormánykoalíció pártjai csak egymás között tudják jelen pillanatban megvitatni, de mindenképpen számítok arra, hogy észrevételek és hasznos vélemények megfogalmazódnak majd az ellenzéki pártok soraiban is. Hiszen ez egy olyan kérdés, olyan probléma, amely évek óta elhúzódóan, eddig m egbújva, nem annyira felszínre kerülve, de azt gondolom, olyan örökségként fogalmazódik meg, olyan problémaként, amit valamikor a közeljövőben és reményeim szerint ennek az indítványnak a keretében is meg tudunk oldani, illetve tudunk olyan lépéseket tenni ezen probléma megoldása kapcsán, amelyek mindenképpen előremutatóak. Milyen problémáról van szó? Arról a problémáról, hogy az államnak részben vállalkozói, részben pedig kincstári vagyon tekintetében vannak vagyontárgyai, vagyonelemei, amelyeknek a kockáz atkezelését - a köznapi nyelven ez leginkább a biztosítások kapcsán válik világossá , tehát a különböző káreseményeket, a különböző váratlan nagyobb értékcsökkenéseket, kockázatokat kezelni szervezetről szervezetre máshogy kezelték, és ezek igazán integrá lva, összkormányzati szinten nincsenek kellő módon végiggondolva, és erre nincs is igazán integrált, egységes megoldás. Látjuk most is, többek között akkor, amikor nemcsak az állami vagyon tekintetében, hanem az állampolgárok egyéni vagyontárgyai tekinteté ben is milyen katasztrófahelyzetek alakulnak ki, gondolok itt a havazásokra és elsősorban az árvíz, belvíz témakörre vagy gondolok az elég nagy vihart felkavart Budapest Sportcsarnok leégésére, lenne itt teendő, és nem biztos, hogy a jelenlegi megoldás a l egoptimálisabb és legolcsóbb, leghatékonyabb megoldása az állami vagyon kockázatkezelésének. A kérdés a rendszerváltás óta húzódik. Minden egyes tárcánál vagy minden vagyonkezelőnél, a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnál és az ÁPV Rt.nél is valamilyen szintű megoldások léteznek, de ezek a technikák nagyon különböző módon működnek, a felelősök is nagyon különböző felelősséggel és különböző eljárási móddal rendelkeznek, és aki ismeri például a kockázatkezelések, biztosítások szakmai kérdését, nagyon jól tudja, hogy nem mindegy, mekkora az a kockázatközösség, amelyet egységesen szemlélek, hiszen minél nagyobb rész van állami vagyon tekintetében átfogóan megvizsgálva és ezen kérdésekben bevonva a megoldási javaslatok közé, annál nagyobb esély van arra, hogy olcsób b, hatékonyabb megoldásra jutok. Tehát minél több állami vagyontárgy tekintetében kötök például biztosítást egy piaci biztosítóval, annál nagyobb eséllyel tudom ezt olcsóbban megtenni, hiszen megoszlanak a kockázatok, és annál nagyobb eséllyel tudom javíta ni a biztosítottságot, tehát nagyobb lefedettséget adni a vagyontárgyaknak, kedvezőbb
