Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 5 (140. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - MÉCS IMRE (SZDSZ):
2701 teszi szükségessé - Mécs képviselő úr az összes o rszággyűlési képviselő kétharmadának szavazatát igényelné. A széles konszenzussal megfogalmazott és a kormány által támogatott módosító javaslat, mármint a többpárti módosító javaslat egyszerűsíti az eredeti törvényjavaslatban szereplő döntési mechanizmust . Ugyanakkor tekintettel van arra is, hogy miután a fegyveres erők alkalmazása az ország szuverenitását nagymértékben érintő döntés, ahhoz széles körű politikai konszenzusra van szükség. Az tehát, hogy ilyen döntés csak a jelen lévő országgyűlési képviselő k kétharmadának szavazatával hozható, álláspontom szerint kielégítő és megnyugtató garanciát jelent az ellenzék számára is. Nem tekinthető megalapozottnak az az érv, hogy ilyen komoly döntés ad absurdum a képviselők egyharmadának szavazatával is meghozható . Őszintén remélem, hogy ilyen döntésre a Magyar Országházban soha nem lesz szükség, azonban ha mégis, akkor a képviselők nyilvánvalóan tisztában lesznek felelősségükkel, és remélhetőleg teljes létszámban vesznek részt a döntéshozatalban, és ebben a pillan atban a kettőnk álláspontja közötti elméleti különbség a gyakorlatban el fog enyészni. Nos, tehát ez az oka annak, hogy a kormány miért nem támogatja Mécs képviselő úr vonatkozó indítványát. A másik ügyről röviden: az alkotmány módosítani javasolt 40/C. §a szerint a szövetséges fegyveres erők légiereje az ország területének oltalmazása érdekében a kormány engedélyével végezhet őrjáratot. Ilyen esetben a kormány a külföldi fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése esetére vona tkozó alkotmányos szabályokat kell hogy megfelelően alkalmazza, amely szabályokat az alkotmány 19/E. §a fogalmazza meg. A képviselő úr másik kapcsolódó módosító javaslata a "megfelelő" kifejezés elhagyására irányul. Tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy a n égypárti módosító javaslatnak a "megfelelő" szövegrész, illetve kifejezés használatával az volt a célja, hogy a kormány tevékenysége ne terjedjen ki olyan széles körre, mint azt a váratlan betörés esetére a köztársasági elnök által jóváhagyott védelmi terv megfogalmazza. Ezzel a megszorítással a kormány is egyetértett. A "megfelelő" kifejezés hiányában a rendelkezést úgy kellene értelmezni, hogy a szövetséges fegyveres erők nemcsak az alkotmány 19/E. §a esetén, hanem azt megelőzően, már az őrjáratozás sorá n jogosultak lennének külön engedély nélkül fegyvert használni. A hatpárti egyeztetésen - figyelemmel országunk szuverenitása biztosításának kiemelkedő jelentőségére - a felek szándéka nem erre irányult, ezért a módosító javaslatot a kormány, legnagyobb sa jnálatára nem tudja támogatni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Kétperces hozzászólásra jelentkezett Mécs Imre képviselő úr. Megadom a szót. MÉCS IMRE (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Én e zt a második módosító javaslatot föl sem hoztam, mert itt engem elsősorban alkotmányszerkesztési, esztétikai okok vezéreltek. A "megfelelő" szót alkotmányban olyan puhító jelzőnek éreztem, ami zavarossá teszi. Egyébként beszéltem bírákkal, akik elmondták, hogy a bírói gyakorlatban, tehát a jogalkalmazásnál a "megfelelő" szó alatt azt értik, hogy egy rendelkezésnek nem az egész részét kell figyelembe venniük, hanem csak azt, ami összefüggésbe hozható az adott deliktummal. Ez nem is hangzott el, nem is említe ttem meg. A másikat viszont rendkívül fontosnak tartom, és szabadjon az ön hozzászólását azzal kiegészíteni, hogy a jelenleg hatályos alkotmányt kívánom ebben a kritikus helyzetben fönntartani, az összes többi kérdésben egyetértek az egyeztetés során kiala kult kérdéskörrel, ami az alkalmazásról szól. Még egyszer ki kell hangsúlyozni: egy nagyon finom szó, kifejezés az, hogy a haderő alkalmazása, de ez a haderő bevetését jelenti adott esetben, egy nagyon széles körű felhatalmazás, amely igenis igényli azt, h ogy egy abszurd korlát legyen. Az összes képviselő kétharmada egy skalár szám, világos, egyértelmű, és azt semmilyen formában nem lehet annullálni, míg a magyar történelemben voltak példák - én nem mondom azt, hogy a mostani, rendszerváltás óta
