Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 5 (140. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - MÉCS IMRE (SZDSZ):
2699 Ezt azért kellett előrebocsátanom, m ert a hatpárti egyeztetések során, ahol valóban érdemi munkát lehetett végezni, végül fennmaradt egy probléma, amelyet nagyon fontosnak és nagyon súlyosnak is találunk. Helyes volt a hatpárti egyeztetésnél az a kiindulás, hogy az északatlanti szövetség ta gjaként meg kell könnyíteni az együttműködést, és azokat a rendkívül erős garanciális tényezőket és elemeket, amelyeket a Nemzeti Kerekasztaltárgyalásokon beépítettünk az alkotmányba, felül lehet vizsgálni, át lehet gondolni, és ésszerű mértékben, ésszerű körben és nagyon pontosan, alkotmányhoz méltó módon célszerű szabályozni. (12.40) Így nem volt vita a csapatmozgásokkal, a reguláris hadgyakorlatokkal kapcsolatban, nem volt probléma a humanitárius akciókkal kapcsolatban és általában az olyan nemzetközi s zervezetek zászlaja alatt történő akciókkal kapcsolatban, ahol az érintett országok beleegyezése is rendelkezésre állt. Ennek során ésszerű kompromisszumok is születtek, egyrészt a kormány operatív hatáskörébe kerültek fontos kérdések, és igen fontos volt a légtér védelmével kapcsolatos intézkedés, amely a korábbi, a délszláv válság idején kialakult alkotmánymódosításhoz fűzte a légtér védelmével kapcsolatos kötelezettségeket. Tehát épp a légi tevékenység jellegéből adódóan, ahol percek vagy másodpercek ala tt kell döntéseket hozni, és ahol semmiféle hosszadalmas, garanciális elemeket tartalmazó közjogi eljárás nem alkalmazható, egyértelműen a kormány felelősségévé tette és a kormányt látjuk el felhatalmazással, hogy eljárjon a légtér védelmében. Ugyanakkor a szövegezés folyamán, amikor a különböző jellegű és a haderőre vonatkozó tevékenységeket egy paragrafusba szerkesztette össze az Igazságügyi Minisztérium, akkor kiderült, hogy mind a magyar haderő honi és határon túli alkalmazása, mind idegen haderő magyar országi vagy Magyarországról kiinduló alkalmazása tekintetében a jelenlegi alkotmányos előírásoknál enyhébb, a jelen lévő képviselők kétharmada plusz egy fő szavazatához kötött jogosítvány kerülne be. Ez azt jelenti, hogy az a lépcsőzetes rend, amely kiala kult és harmonikusan működött eddig, ami a legmagasabb prioritású volt, hogy valamennyi országgyűlési képviselő kétharmada plusz egy szavazathoz kötött döntési jogkör, amely az alkotmány megváltoztatására, hadüzenetre, békekötésre vonatkozott, és amely jel enleg a hadsereg alkalmazására is vonatkozik a hatályos alkotmány szerint, ebből a haderő alkalmazásával kapcsolatos jogosítvány a jelen lévő képviselők egyharmada plusz egy fős döntési szintre kerül. Lehet, hogy ez a vita most akadémikusnak tűnik, hiszen a biztonságpolitikai alapelveink és az egész biztonságpolitikai filozófiánk szerint sincs ellenségképünk, nem kell számítani a közeljövőben térségünkben országok közötti jelentős háborúkra vagy egyáltalán háborúra, hanem más jellegű kihívásokra kell más je llegű válaszokat adni. Egy alkotmánynak worse case, azaz legrosszabb esetre is biztosítékokat kell nyújtani, hiszen például nem lehetett előre látni a kassai bombázást, amely valószínűleg provokatív jellegű volt, és az arra adott reakciónk viszont a másodi k világháborúba való becsúszásunkat jelentette, hiszen ebben a Házban, itt jelentette be Bárdossy miniszterelnök napirend előtt, hogy Magyarország hadban áll. Éppen ezért, amikor ezt felismertük, akkor módosító javaslatot készítettünk el, amelyet, figyelem be véve a hatpárti egyeztetés valamennyi eredményét, beleértve a lépcsőzetes finomítást, ezt az egy esetet, amely jelenleg abszolút kétharmadra vonatkozik, átfogalmazva, egy módosító indítvány formájában benyújtottam. Lehet tehát, hogy ez akadémikusnak tűn ik, de az alkotmány nagyon komoly dolog, és olyan esettel is számolnunk kell, amelyet előre nem tudunk. A módosító indítványomban visszaállítom vagy visszaállítani kérem, vagy visszaállítani rendelni kérem a jelenlegi szintet, vagyis azt, hogy a magyar had erő külföldi és hazai alkalmazása terén, valamint a hazánk területén tartózkodó külföldi csapatok országon belüli és az országból kiinduló tevékenysége esetében maradjon fenn az országgyűlési képviselők teljes kétharmadának döntési kompetenciája. A számok tükrében: a jelen lévő képviselők kétharmada szélsőséges esetben, tehát az
