Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 5 (140. szám) - A büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. GYIMESI JÓZSEF (Fidesz): - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. HACK PÉTER (SZDSZ):
2695 Az utolsó kérdés: a kirendelt védők működése valóban sok kívánnivalót hagy maga után Magyarországon, ezt az ügye t azonban nem tartom összekapcsolhatónak a sajtónyilatkozatok kérdésével. Sehol a világon a megfelelő ügyvédi ténykedést és kirendelt védői ténykedést nem tudja a sajtónyilvánosság helyettesíteni, mert teljesen más dologról, teljesen eltérő funkciókról van szó. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Ugyancsak kétperces hozzászólásra jelentkezett Gyimesi József képviselő úr, FideszMagyar Polgári Párt. DR. GYIMESI JÓZSEF (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Az államtitká r úr szavaihoz kapcsolódva, valóban, nem a védői jogok között foglal helyet a szabad véleménynyilvánítás joga, tehát nem követhető az, hogy ha nem mondhatom el senkinek, nem mondhatom el az ügyvédemnek, akkor elmondom mindenkinek, akkor elmondom a televízi ó nyilvánosságának. De nem ezért kértem szót, hanem azért, mert én nem hiszem, hogy a szakmai közvélemény úgy értékelné ezt a törvényjavaslatot, ahogyan azt a képviselő úr jelezte. Ha így teszi, akkor valószínűleg Hack képviselő úr olvasatában ismeri ezt a törvényjavaslatot, mert ha magát a törvényjavaslatot olvassa el a szakmai közvélemény, akkor valószínűleg egyetértését kell ezzel kapcsolatosan kifejezni. Az a kérdés pedig már több ízben megválaszolásra került, hogy a büntetésvégrehajtás parancsnokának és végső soron a bíróságnak nem az egyes televíziós társaságok között kell különbséget tenni, hanem az elhangzott vélemények között. Tehát amikor interjúra jelentkezik egy adott tévétársaság és elkészül az interjú, akkor nyilvánvalóan azt az interjút kell összevetni azokkal a törvényi feltételekkel és korlátokkal, amelyek megállapításra kerültek, és lehetséges, hogy egy másik televíziós társaság más tartalmú interjút készít el, és azt ez okból nem lehet közzétenni. Vagy lehet, hogy már az előzetes hozzájáru lás beszerzésénél is különbség van, hogy én megjelölöm mint a sajtó képviselője azt, hogy az előzetes letartóztatásban lévőtől azt szeretném megkérdezni, hogy hány terhelő tanúvallomás hangzott el tudomása szerint az ügyben, vagy pedig egy másik társaság o lyan kérdéseket kíván feltenni az elítéltnek vagy a fogva tartottnak, amelynek az adott büntetőügyhöz semmi köze nincs. Tehát nyilvánvalóan a válogatás szempontja csak ez lehet, nem pedig az, hogy melyik média jelentkezik, ahogyan értelmezi ezt a képviselő úr. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Ugyancsak kétperces hozzászólásra jelentkezett Hack Péter képviselő úr. Megadom a szót. DR. HACK PÉTER (SZDSZ) : Köszönöm szépen az államtitkár úr, illetve Gyimesi képviselő úr kís érletét, hogy választ adjanak a kérdéseimre; sajnos az elhangzott válaszok csak tovább növelik a bizonytalanságomat. Én azt gondolom, az, hogy a harmadik nap után lejár a bírósághoz fordulás határideje, életszerűvé teszi azt a problémát, hogy a bíróság vis sza fogja utasítani azt a keresetet, amelyik a harmadik nap után érkezik. Az a sajtótermék már nem fordulhat bírósághoz. A kérdésem az államtitkár úrhoz: honnan fogja az elutasított sajtótermék tudni azt, hogy a másik sajtótermék milyen kérdésekre keresett választ? Az a diszkriminációs jog, és ezt Gyimesi képviselő úrnak is mondom, amely itt szerepel - mások jogai, bűnüldözési érdek , nagyon tág kereteket ad, és a bvparancsnoknak nincs részletes indokolási kötelezettsége abban a tekintetben, hogy azt mond ja, tekintettel arra, hogy ha megkérdezik ezt a személyt, akkor attól kell tartani, hogy másokra nézve terhelő nyilatkozatot tesz, vagy mások jogait sértő nyilatkozatot tesz, ez nem konkrét, ez bíróság előtt nagyon nehezen vitatható. Ráadásul, ha egy másik sajtóorgánumot ki is okosítanak arra, hogy
