Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 5 (140. szám) - A büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. GYIMESI JÓZSEF (Fidesz):
2690 Hack képviselő úr egy sor költői kérdést tett fel. Én próbálnék e költői kérdésekre röviden válaszolni. Természetesen a nyilatkozattételhez való hoz zájárulás megtagadása esetén úgy az írott, mint az elektronikus sajtónak - a kérdésben említett televíziós társaságnak is - joga van a bírósághoz fordulni; teljesen egyértelműen kiderül a törvényjavaslatból, hiszen kétlépcsős megoldást tartalmaz a törvényj avaslat, mint már említettem. Először születik egy döntés arról, hogy egyáltalán sor kerüle az interjú engedélyezésére, majd döntés születik arról, hogy az így elkészült interjú közzététele lehetségese. Mindennek keretet ad a sajtószerv és a büntetésvég rehajtási parancsnok között létrejövő szerződés. Feltette a költői kérdést Hack képviselő úr abban a tekintetben is, hogy vajon vane kártérítési kötelezettsége a sajtóval szemben a büntetésvégrehajtásnak. Természetesen, képviselő úr, jól tudja, hogy Magy arországon minden természetes és jogi személynek van kártérítési kötelezettsége, amennyiben a Ptk. 339. §ának (1) bekezdésében foglalt konjunktív törvényi feltételek megvalósítása esetén másnak jogellenesen kárt okoz. Végezetül Hack képviselő úr egy szofi sztikus kérdéssel utalt arra a beszéde elején, hogy vajon a jelenlegi gyakorlat, amely ugyancsak tartalmaz engedélyezési elemet, törvényese, mert ha igen, akkor minek van szükség e törvény megalkotására; ha pedig nem, akkor ugyebár törvénysértést követ el a büntetésvégrehajtás parancsnoka. Amennyiben Hack képviselő úr figyelmesen hallgatta volna az expozét, már abból is tudni lehetne - ha egyébként ez nem volna ismert , hogy egyfelől a büntetésvégrehajtási tvr. nyújt lehetőséget a nyilatkozattételi jog korlátozására, másfelől pedig a 6/1986. számú igazságügyminiszteri rendelet, amikor kimondja, hogy az elítéltek jogaikat - így a véleménynyilvánítási jogokat is - csak mások jogainak és törvényes érdekeinek sérelme nélkül gyakorolhatják. Azt mondhatnánk t ehát, hogy valóban nincs szükség e törvényjavaslatra, törvényre, hiszen jogszabályokban rögzített lehetőséggel él a büntetésvégrehajtás országos parancsnoka, amikor egyes nyilvánvaló esetekben jogsértő sajtónyilatkozatok megtételét, illetve közzétételét n em engedélyezi, és így arra nem nyújt lehetőséget. (12.00) Azonban azt is elmondtam az expozéban, hogy éppen az általunk vállalt nemzetközi kötelezettségek teszik elengedhetetlenné, hogy a szabályozás szintjét is megfelelően határozzuk meg, hiszen ha van b írálat alá vonható eleme a jelenlegi jogi helyzetnek, az éppen az, hogy egy igazságügyminiszteri rendelet és nem törvényi szintű szabályozás adja meg ezt a jogot a büntetésvégrehajtási parancsnoknak. Tehát kérem, hogy e tekintetben is szíveskedjék a vála szomat elfogadni. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, államtitkár úr. Ismételt felszólalásra megadom a szót Gyimesi József képviselő úrnak, Fidesz. DR. GYIMESI JÓZSEF (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A szabad demokr aták szónoka többféleképpen elkeresztelte ezt a törvényjavaslatot. Bízom abban, hogy ez kevesek által válik majd ismertté, ezért ezeket a keresztneveket én nem is ismételném meg, és általában sem tartom ízlésesnek, ha súlyos bűncselekménnyel gyanúsított sz emélyekkel hoznak összefüggésbe egyegy törvénymódosítást. A törvénymódosítás egyik lényege és véleményem szerint alapelve az, hogy nemcsak kinyilvánítja azt a szabadságjogot, amely alapján az elítéltek és fogva tartottak a sajtó útján véleményüket bizonyo s korlátok mellett szabadon nyilváníthatják ki és az közzétehető, hanem ezt a jogot a törvényjavaslat minden elítélt számára egyformán biztosítja. Éppen a két nevezett és súlyos bűncselekménnyel gyanúsított személy esetében és mások esetében vetődik fel az , hogy milyen volt az eddigi gyakorlat, alkotmányos volte az, hogy mindenféle, bíróság előtt meg nem támadható
