Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 5 (140. szám) - A büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - IVANICS ISTVÁN, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója:
2679 bizottság független tagja is, bár megszavazta az általános vitára való alkalmasságát, osztotta valamennyi aggályunkat. Aggályok pedig - ahhoz képest, h ogy egy hat paragrafusból álló törvényjavaslatról van szó - szép számmal akadnak. A javaslat lényegesen korlátozza az elítéltek véleménynyilvánítási szabadságát, az előzetes letartóztatásban lévők, tehát nem jogerősen elítéltek véleménynyilvánítási szabads ágát, ugyanakkor a sajtószabadságot is. Teszi mindezt megfelelő alkotmányos indokok nélkül. Az indokolás a római egyezményre hivatkozik, az azonban nem szól külön az elítéltek jogairól, pontosabban jogaik korlátozásáról. Az Európai Emberi Jogi Egyezmény vé dendő tárgyakként a következő tárgyakat sorolja fel: a nemzetbiztonság, a területi sérthetetlenség, a közbiztonság, a zavargás vagy a bűnözés megelőzése, a közegészség vagy az erkölcsök védelme, mások jó hírneve vagy jogai védelme, a bizalmas értesülés köz lésének megakadályozása vagy a bíróságok tekintélyének és pártatlanságának fenntartása. E tárgyakat azonban a magyar jogrend védi, függetlenül attól, hogy ki sérti vagy veszélyezteti azokat. Felesleges tehát a büntetésvégrehajtási parancsnokot részben cen zori, részben bírói feladatokkal ellátni. Nem az ő dolga például eldönteni, hogy egy nyilatkozat sértie mások jogait. Kifogásként merült fel a bizottság ülésén az is, hogy a javaslat nem szab határidőt a parancsnok eljárására. Elfogadhatatlan továbbá, hog y az ügyész eljárása ellen nincs lehetőség a bírói út igénybevételére. Emiatt ráadásul kedvezőtlenebb helyzetbe kerül az előzetesen letartóztatott személy, mint a jogerősen elítélt. Végül semmi sem indokolja, hogy az elzárásukat töltők vonatkozásában szigo rodjanak a kapcsolattartás szabályai. Mindezek alapján a bizottsági ülésen kis különbséggel kisebbségben maradt képviselők nem támogatták az előterjesztés általános vitára való bocsátását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megado m a szót Ivanics István úrnak, az emberi jogi bizottság előadójának, ötperces időkeretben. IVANICS ISTVÁN , az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A T/2523. számú előter jesztés vitáján az emberi jogi bizottság ellenszavazat nélkül, 9 igen és 8 tartózkodó szavazattal állást foglalt a törvénymódosítás általános vitára való alkalmasságáról, annak szükségességéről. A javaslat egy joghézagot hivatott megszüntetni, nevezetesen azt, hogy az utóbbi évek joggyakorlata törvényben igényli szabályozni az előzetesen letartóztatottak és az elítéltek szólásszabadságát. Sajnos még az 1996ban megszületett IMrendelet a szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabálya iról sem felel meg az Európai Emberi Jogi Egyezményben írt kitételnek. A tárgyalandó javaslat ezt a hiányt is pótolja. Kérdésemre válaszolva az előterjesztő képviselője elmondta, hogy elmarasztalások nemzetközi téren nem érték ebben a tekintetben a magyar igazságszolgáltatást. A vitában megfogalmazást nyert, hogy az emberi jogokat érintő kérdésben szükséges az állampolgári jogok országgyűlési biztosa véleményének kikérése. Kérjük, amennyiben lehetséges, ezt pótolja még az előterjesztő. Megállapítható, hogy az igazságszolgáltatás ezen területének továbbfejlesztése feltétlenül szükséges, és természetesen figyelembe véve azt, hogy a szabadságvesztésüket töltők jogai természetesen korlátozva vannak, hiszen szabadságvesztésről szól a törvény, ennek figyelembevéte le mellett is szükséges ezt finoman és részletesen szabályozni, hogy megfeleljünk a mai kor követelményeinek. Úgy gondoljuk, hogy ez a törvényjavaslat ebben az irányban indult el. A
