Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 8 (117. szám) - Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete tagállamai között a nukleáris információkkal kapcsolatos együttműködésről szóló, Párizsban 1964. június 18-án kelt megállapodás megerősítéséről és kihirdetéséről szóló törvényjavaslat határozathozatala - A Magyar Köztársaság és az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság között Budapesten, 1991. május 31-én aláírt konzuli egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság és a Kazah Köztársaság között Almatiban, 1995. március 9... - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP):
257 Ezért kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a három törvényjavaslatot fogadja el. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, á llamtitkár úr. Megkérdezem, kíváne valaki felszólalni. (Jelzésre:) Fenyvessy Zoltán képviselő úr, MIÉP. Tessék, öné a szó!. DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Amikor a kezembe került ez az előterjesztés és elolvastam a címeit, furcsa érz és vett rajtam erőt. Mintha visszaszálltunk volna az időben 1520 évet, amikor a Magyar Népköztársaság, valamint a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között megbonthatatlan barátság virágzott, a KGSTt és a Varsói Szerződést örök életűnek álmodtá k ma is aktív politikusok, és reménykedve, utálkozva, kiki beállítottsága szerint szívta magába eközben a rothadó kapitalizmus illatát vagy bűzét - tetszés szerint (Folyamatos zaj.), persze lehetőleg minél közelebbről, mert az mégiscsak a helyszínen érződ ik a legjobban. Lehet, hogy én nem figyeltem jól valamit az utóbbi években, ugyanis én még ott tartok, hogy 1989. október 23. óta nincs Magyar Népköztársaság. És arra is élénken emlékszem, hogy 1993 májusában ratifikálta a Magyar Országgyűlés a magyarságra szerintünk gyalázatosan hátrányos magyarukrán alapszerződést, tehát ekkor Ukrajna már jó ideje önálló állam volt. Tudom, hogy Magyarországon és Oroszországban egyaránt voltak és vannak olyanok, akiknek nem tetszettek a '80as évek végén, a '90es évek el ején a Közép- és KeletEurópában lezajlott változások, és hol puccsal, hol tüntetéssel vagy más módon próbálták is visszacsinálni a dolgokat. Ezek szerint sikerült nekik, csak én nem vettem volna észre? Újra van Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság és Mag yar Népköztársaság? Esetleg vonuljunk illegalitásba, és készüljünk április 4e és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom megünneplésére? Vagy mégsem én aludtam át az elmúlt éveket, hanem az előterjesztés hibás abban, hogy ezek a kérdések felmerülnek? Termé szetesen látom az egyezmények dátumát, és látom, hogy ezek még akkor keletkeztek, amikor még létezett az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, illetve a Magyar Népköztársaság, de tessék mondani, ha előkerülne egy, az akkori időben időhiány miatt ki nem hi rdetett konzuli egyezmény, mondjuk, a magyar királyság és a harmadik birodalom között, most az is változatlan formában kerülne előterjesztésre? Ott is csak egy apró lábjegyzet jelentené, hogy az állam elnevezése mire változott? Nem vitatjuk, hogy a szóban forgó konzuli egyezmények nagyon fontos életviszonyokat rendeznek, de ma már az adott formában nem létező országok között. Azt is tudjuk, hogy a tárgybani népköztársaságnak és szocialista köztársaságnak vannak jogutód államai. És éppen ez az, amit hiányolu nk az előterjesztésből: azt tudniillik, hogy mintegy tíz év eltelte alatt lett volna idő és mód az ominózus egyezményekben idézett államokkal közös megegyezéssel módosítani az idejétmúlt országmegnevezéseket. (18.00) Tekintettel arra, hogy a Magyar Igazsá g és Élet Pártja még holtában sem híve sem az önálló államként még akkor sem létezett Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaságnak, sem a Magyar Népköztársaságnak - béke poraikra , azt sem látnánk szívesen, ha ezek az államalakulatok a 2000. év akárhányas szá mú törvényeként főnixként támadnának fel halottaikból. Éppen ezért a MIÉP csak akkor tudja támogatni ezen nemzetközi egyezmények kihirdetését, ha azok a mai viszonyoknak megfelelő jelzőket és meghatározásokat tartalmaznak a részes államokra vonatkozóan. A fentiek miatt kérjük az előterjesztőt, hogy a 15/a és a 15/c pontokat vonja vissza, aktualizálja, hiszen ha ezek kilenc, illetve tizenegy évet már vártak, egykét hónapot még igazán várhatnának erre az aktualizálásra, a naprakésszé tételre, és időszerűvé t ételük után újra terjessze azokat a parlament elé. Nem a tartalmukkal van tehát a bajunk, hanem azzal, hogy változatlan formában került a parlament elé a két előterjesztés.
