Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 3 (138. szám) - A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - RÉVÉSZ MÁRIUSZ, az oktatási és tudományos bizottság előadója:
2466 A hatályon kívül helyezni javasolt 32. § (4) b ekezdésének első mondata pontatlanul idézi az alkotmányban meghatározott diszkriminációs tilalmat, második mondata pedig a hitéleti képzésre szűkíti a megengedett megkülönböztetéseket. Kérem a tisztelt Házat, hogy az önök elé terjesztett törvényjavaslatot fogadják el. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a bizottsági vélemények, valamint a megfogalmazódott kisebbségi vélemények ismertetésére kerül sor. Az ajánlás szerint ezekre 55 perc áll re ndelkezésre. Az oktatási bizottság ülésén kisebbségi vélemény is megfogalmazódott. Elsőként megadom a szót Révész Máriusznak, az oktatási bizottság alelnökének, a bizottság előadójának. RÉVÉSZ MÁRIUSZ , az oktatási és tudományos bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az oktatási és tudományos bizottság megtárgyalta és általános vitára alkalmasnak tartotta ezt a törvényjavaslatot. A törvénytervezet több, egymással szorosan nem összefüggő módosítást tartalmaz, ezért úgy érzem, az általános vita meglehetősen hasonlítani fog a részletes vitára. (12.10) A felsőoktatási törvény módosítását a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között kötött megállapodás tette elkerülhetetlenné. Ezen megállapodás néhány pontját ugyanis át kell vezetni a felsőoktatási törvényen. A törvénytervezetnek ezt a részét egyébként ellenzéki képviselőtársaim is - idézem - "kidolgozottnak, átgondoltnak és kiérleltnek" tartották. A törvénymódosítási javaslat tartalmaz ezen felül több részletmódosítást. Néhán y pontban a legfontosabbakat, amelyek a bizottsági ülésen elhangzottak, ismertetni szeretném. A törvényjavaslat meg kívánja változtatni az egyetemi és főiskolai tanárok kinevezési gyakorlatát. Ha valaki ugyanis elnyeri ezt a címet, az nemcsak az intézménye n belül jelez egy szintet. A törvény ezért a Magyar Akkreditációs Bizottságot jelöli meg olyan országos szervként, amely az egyetemi tanári kinevezésekre vonatkozó intézményi felterjesztést szakmai alapon megvizsgálja. A módosítás tervezete tartalmazza a S zéchenyi professzori ösztöndíj elnevezés pontosítását - ezzel szintén egyetértettek a bizottsági tagok, hiszen kifejtették, hogy nem csak professzorok nyerhetik el ezt az ösztöndíjat. Lényeges, hogy a törvényjavaslat módosítja a tudományterületek felosztás át, és az OECDországok szokásos felosztását tartalmazza, ezáltal a tudományfelosztási rendszer összhangba kerül az európai tudományfelosztási rendszerrel. A tervezet szabályozza ezenfelül a távoktatást is. A távoktatási törvény elfogadása után ezt csak ak kor lehet folytatni, ha a Magyar Akkreditációs Bizottság a módszert akkreditálta. Azt gondolom, ez helyes, de a hatályba léptetéshez bizonyos átmeneti időszak szükséges lesz. Ezt sem igazán vitatták a bizottsági ülésen, hiszen több helyen problémát okozott a nem megfelelő színvonalú távoktatás. A vitában többször előkerült a költségtérítéses hallgatók helyzete. A bizottság tagjai a költségtérítéses képzés ellentmondásaira hívták fel a figyelmet, és többen úgy gondolták, hogy a törvénymódosítás nagyobb lehet őséget teremtett volna a költségtérítéses képzés pontosabb és igazságosabb törvényi szabályozására. Tisztelt Országgyűlés! Ez a törvénymódosítás számos egymástól eltérő, lényeges részt érint. A bizottsági ülésen elhangzott, hogy kormánypárti oldalról is le sznek módosító javaslatok, de a törvénytervezetet általános vitára alkalmasnak tartottuk, és úgy gondoljuk, hogy az elfogadása hasznára válik a magyar felsőoktatásnak.
