Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 3 (138. szám) - A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. PÁLINKÁS JÓZSEF oktatási minisztériumi államtitkár:
2463 Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Az általános vitát el napolom, folytatására a következő ülésünkön kerül sor. A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖ K (Gyimóthy Géza) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája . Az előterjesztést T/2524. számon, a bizottság ok ajánlásait pedig T/2524/15. számon kapták kézhez. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Pálinkás József államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának, az ajánlás szerint 15 perces időkeretben. Tessék, államtitkár úr! DR. PÁLINKÁS JÓZSEF oktatási mini sztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A magyar felsőoktatás 1993. július 13án elfogadott első önálló törvényét az Országgyűlés az elmúlt hét esztendőben többször, egészen pontosan kilenc alkalommal módosította, részben önálló törvényekke l, részben pedig más, a felsőoktatást érintő törvényekkel, elsősorban az éves költségvetési törvénnyel. A módosítás gyakorisága azt mutatja, hogy a felsőoktatási törvény keret jellege és az intézmények nagyfokú autonómiája ellenére a fejlődésben lévő intéz ményrendszer igényli a felsőoktatási törvény folyamatos korszerűsítését. A változások tartalma természetesen jelzi az oktatáspolitika változásait is. A felsőoktatási törvény 1999. évi módosításának legfontosabb eleme az intézményhálózat átalakítása volt. Ö römmel jelenthetem ki a tisztelt Házban, hogy a köznyelvben integrációként meghonosodott átalakítás végbement. Az új intézmények rendben megalakultak, az intézmények vezetőit megválasztották, néhol talán többet is, mint amennyi szükséges. A magyar felsőokt atás fejlesztése a korábbiaknál sokkal átgondoltabban, számon kérhető intézményfejlesztési tervek szerint folyik. Az átalakítás következtében létrejött új intézmények működése első évének és a felsőoktatási fejlesztési program megvalósításának tapasztalata i a felsőoktatási törvény átfogó módosítását igénylik majd. A tisztelt Ház előtt lévő törvényjavaslat nem átfogó módosítás; ugyanakkor a kormány 2000. évi jogalkotási tervében foglalt feladatunk volt, hogy a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék közö tt létrejött 1997. évi megállapodás, valamint a kormány és a magyarországi történelmi egyházak között 1999ben aláírt megállapodások alapján az egyházi intézményekre vonatkozó törvényi előírásoknak a fenti megállapodásokból következő módosítására javaslato t tegyünk. A tisztelt Ház elé terjesztett törvényjavaslat nem állhatott meg, és nem áll meg az egyházi felsőoktatási intézményeket érintő kérdéseknél. Tovább kellett lépnünk, és a lezajlott változások miatt néhány, az egész felsőoktatást érintő kérdésben i s javaslatot teszünk a törvény módosítására. Hasonlóan, e törvénymódosítási javaslatban teszünk módosítási javaslatot a közoktatási törvény olyan kiegészítésére, amely az oktatási miniszter szabályozási feladatává teszi a kiemelt munkavégzésért járó kerese tkiegészítés feltételeinek és legkisebb összegének meghatározását. Az Országgyűlés 1999. június 15én fogadta el a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között a Katolikus Egyház magyarországi közszolgálati és hitéleti tevékenységének finanszírozásár ól, valamint néhány vagyoni természetű kérdésről 1997. június 20án Vatikánvárosban aláírt megállapodás kihirdetéséről szóló 1999. évi LXX. törvényt.
