Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 3 (138. szám) - A számvitelről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. SOÓS GYŐZŐ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2450 Az történt az elmúlt nyolc évben, hogy állandóak voltak a törvénymódosítások, amelyek a gyakorlati életben felmerült problémákat kívánták törvényi szinten a parlamentben rendezni. Ez annak ellenére történt, hogy a felm erült problémák nagy részét lehetett volna és kellett volna sztenderdekben szabályozni. Mára kialakult az a helyzet, hogy a számviteli törvény ismét igen terjedelmes, sok tekintetben áttekinthetetlen, és elveszítette korábbi keretjellegét. Ezért is mondtam azt a bevezetőben, hogy egyetértünk abban, hogy az újrakodifikálás igen időszerű. S amikor azt mondjuk, hogy a gazdasági életnek ez a fontos területe megérett az egységes újraszabályozásra, elismerjük az elmúlt nyolc évnek ezt a hiányosságát. A kérdés csa k az, hogy a most benyújtott szabályozás visszatére a helyes elvekhez; úgy szabályoze, hogy törvényi szinten meghatározza ezeket az elveket, és a többit szakmai szervezetekre és vállalkozásokra bízza. Vagy egy olyan koncepcióból indul ki, hogy az állam m indenható, mindent tud, és erre a filozófiára épít. Sajnos ez az a pont, amikor a törvény benyújtásához kapcsolódó egyetértésünk bizony megbicsaklik. Egy olyan törvényjavaslat fekszik képviselőtársaim asztalán, amely a piacgazdasági elvekkel ellentétes elv ekre építve túlszabályoz. Minden kérdést törvény szinten kíván rendezni. Ez egy olyan hibás koncepció, amely azt mutatja, hogy az állam egy ilyen, nagyon speciális szakmai kérdésben is rá akar telepedni a vállalkozásokra. Ez ellentétes az európai uniós gya korlattal is, és így bizony nem a jogharmonizációt szolgálja. Persze ebből a gazdaságszervezési filozófiából is ki lehet indulni, de ez nem a szabad piacgazdaság útja. A fejlett országokban kialakított számviteli elszámolások rendjéhez való közelítés a ker ettörvényi szabályozást követelné meg. Ehhez kapcsolódnak a számviteli sztenderdek, és az így kialakított kereteken belül a számviteli politikát alakítják ki a vállalatok. A most benyújtott szabályozási modell azért is hibás, mert nem lehet a gazdasági ese ményeket a törvényhez igazítani. Most majd ismételten és újra, minden alkalommal új problémák fognak felmerülni, és a parlament elé fognak ezek kerülni. Az 1992es számviteli törvény hatálybalépése előtt ezeket a kérdéseket különféle pénzügyminisztériumi l eiratok sokasága igyekezett megoldani. Így aztán teljesen áttekinthetetlenné tette az egész rendszert és az egész hibás szabályozást. Sajnos az elmúlt évek gyakorlata is azt mutatta, hogy a törvényt szinte minden évben módosítani kellett, így romlott a jog biztonság. Persze minőségi különbség volt az elmúlt években az azt megelőző időszakhoz képest, hogy ezek már nem miniszteri utasítások voltak. Bár azért azt is meg kell hogy jegyezzem, hogy a most benyújtott törvénytervezet több fontos területen a kormányn ak ad szabályozási felhatalmazást, így külön is utalnék a számviteli területen dolgozók oktatására, amit majd a kormány külön fog szabályozni. Ha ezt a részletes szabályozást tartalmazó törvényt fogadja el a parlament, akkor biztos, hogy minden évben ismét tárgyalni fogja a tisztelt Ház a számviteli törvény módosítását. Azt hiszem, képviselőtársaim, hogy ez nem lehet célunk, hiszen eddig még egyetértés látszik abban, hogy az állam ne avatkozzon részletekbe menően nemcsak az állampolgárok, hanem a vállalkozá sok életébe se. A benyújtott számviteli törvény filozófiája ettől az elvtől bizony elmozdulást jelent. Emiatt hátrányos a törvényi szabályozás a vállalkozások számára is. Külön is hátrányt jelent ez a szabályozás a kisvállalkozásoknak, mert nekik olyan inf ormációkból kell kiválasztani a rájuk vonatkozó részt, amelyek számukra általában érdektelenek. Ezzel a törvény nagymértékben megnöveli a kisvállalkozások adminisztrációs terheit, nehezíti elszámolásuk elkészítését. És ez bizony a kormányprogrammal is elle ntétes. A számviteli szakma legmagasabb szintű magyarországi szakmai szervezete a Magyar Könyvvizsgálói Kamara. Tevékenységét törvény szabályozza, és szakmai véleményük ezekben a kérdésekben - mármint számviteli kérdésekben - meghatározó. A Könyvvizsgálói Kamara több mint száz pontban fogalmazta meg azokat a konkrét szakmai észrevételeit, amelyekkel szerintük javítható a tervezet. Ebben önmagában semmi rendkívüli nincs, hiszen elvileg lehetőség van a szakmai
